Az üzenet lehetett volna annak a két műhelymunkának is a fő vezérgondolata, melyeket március 8-án Mezőhegyesen, illetve március 23-án, Répceszemerén tartottak arra a kérdésre keresve a választ, hogyan változtak a Kemény Bertalan-i gondolatok a falu- és tanyagondnoki szolgálatok létrehozása óta, s melyek azok a dolgok, amik nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az amúgy is jól működő hálózat még eredményesebben tevékenykedhessen a jövőben.
E célt szolgálja a transznacionális együttműködésben megvalósuló EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú „Falugondnokság határok nélkül – A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című projekt, melynek kutatási tevékenységét a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai végzik el az elkövetkező két évben, az anyaország mellett Erdélyben és Délvidéken, az ottani partnerszervezetek bevonásával. A projekt további célja, hogy a külhonban tapasztalható jó gyakorlatok feltárásával és hazai adaptálásával újítsák, javítsák a hazai tanya- és falugondnoki szolgálatok hatékonyságát. A konzorciumi együttműködés keretében megvalósuló projekt gazdái a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete, illetve a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete működésüket tekintve két évtizedes múltra tekintenek vissza.
A március 8-i mezőhegyesi, illetve a március 23-i répceszemerei műhelymunkán a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet Schwarcz Gyöngyi osztályvezető és Lovász Gergely tervező-elemző referens képviselte. A falugondnoki szolgálat aktuális szakmai kihívásairól, problémáiról való anyaggyűjtés mellett Schwarcz Gyöngyi ismertette a tervezett kutatás témáját, illetve módszertanát.
A falugondnoki szakma körében, nagyrészt kvalitatív módszerekkel (kérdőíves és félig strukturált interjú) végzett kutatás eredményeit egy összefoglaló kutatási jelentés tartalmazza majd, mely alapján a hazai tanya- és falugondnoki szolgálat megújítását szolgáló javaslattételi anyag is születik a szakmapolitika számára.
