Martos Feszty parkjában idén második alkalommal rendezi meg a Via Nova Ifjúsági Csoport, a Sellye János Egyetem hallgatói önkormányzata és több – részben felvidéki, részben magyarországi, valamint nemzetközi – partnerszervezet a Martosi Szabadegyetem elnevezésű kulturális rendezvényt. A fesztivál közel száz különböző előadást, kerekasztal-beszélgetést, vitaestet, kiállítást, koncertet és más kulturális programot kínál az érdeklődőknek.
A telt ház előtt zajló beszélgetésen Potápi Árpád János hangsúlyozta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy sikerüljön mozgósítani mindenkit a magyar kormány és a külhoni magyarság közös céljainak érdekében. Ilyen cél a külhoni, azon belül a felvidéki magyarság érdekképviselete erejének fokozása is. Leszögezte, hogy a magyar kormánynak a Felvidéken egy partnere van, és ez a Magyar Közösség Pártja.
A magyar nemzeti kormány az utóbbi négy évben megteremtette a nemzetegyesítés közjogi és szimbolikus feltételeit: a nemzeti összetartozás napját, a könnyített honosításról szóló jogszabályt, az új alaptörvényt. Mindez megteremti a lehetőséget arra, hogy megkezdődjön a nemzetegyesítés tényleges gyakorlata, mondta Szász Jenő. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a magyar-magyar gazdasági kapcsolatok kiépítésének szükségességét hangsúlyozta. Szász Jenő szerint a magyar együttműködés megteremtéséhez annak intézményesítésére van szükség. Többek között ezt is előkészíti a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által kidolgozott Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030, illetve A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014–2020 tervdokumentumok, amelyeket át is adott Berényi Józsefnek, a Magyar Közösség Pártja elnökének. „A nemzet kelméjét újra kell szőni, hogy ez a szövet ismét beboríthassa a Kárpát-medencét” – fogalmazott az elnök.
Az NSKI nemzeti fejlesztési rendszeréről Duray Miklós olyan lehetőségként számolt be, amely valóban a nemzetről, és nem a mindenkori államról vagy az éppen időszerű országról, nem az állampolgárokról, hanem a magyar nemzetről szól, elsősorban itt, a Kárpát-medencében. A felvidéki közéleti személyiség úgy véli: „Trianon óta ez az első gazdasági és tudás irányzatú össznemzeti fejlesztési törekvés.” A második világháborútól a rendszerváltozásig tartó időszakban a nemzettudat erősen meggyengült, melyre a példa, hogy a felvidéki magyarokat nemzettársaik esetenként csehekként vagy csehszlovákokként említették. Duray szerint a rendszerváltozás utáni két évtizedben viszonylag kevés konkrét lépés történt annak érdekében, hogy a nemzeti integráció stratégiai céljait megvalósítsák. A nemzeti politika a 2010 utáni időszakban jelentkezett erőteljesebben, mikor is létrejött a nemzetpolitikai államtitkárság és a kormány kidolgozta a Wekerle-tervet, amely a Kárpát-medencét egy gazdasági egységként fogalmazza meg, és ez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy sikerüljön újrateremteni a szülőföld „megtartó és eltartó szerepét” – jelentette ki Duray Miklós.
Kapcsolódó anyagok:
A fórum képei:
