Ennek jegyében született meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet előadássorozata Gábor Áron születésének 200. évfordulója alkalmából, „Forradalomtól forradalomig” – Gábor Áronra emlékezve az erdélyi szórványban címmel, melyet Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa tartott. Az előadássorozat a magyar történelem jeles forradalmi dátumai közötti időszakban, 2014. október 6. – 2015. március 15. között több helyszínen került lebonyolításra. A küküllőszögi (Fehér megye) Türben, Magyarpéterfalván, Bethlenszentmiklóson, továbbá Magyarlapádon, Felvincen és Székelykocsárdon, valamint a Zsil-völgyi bányavárosokban – Petrozsényben, Petrillán és Lupényban – megszervezett előadások és találkozók célja a szórványközösségek megmaradásáért való aktív feladatvállalás, és ennek szellemében a felelős cselekvés szükségességének tudatosítása volt az itt élő magyarokban.
Ezt az üzenetet fogalmazta meg Sepsiszéki Nagy Balázs is előadásában: „Köztudott, hogy Gábor Áron nem hagyott maga után utódot, kisfia nem sokkal születése után egy gyermekkori betegségben meghalt. De minden székely fiatal vagy idős ember, minden magyar ember, aki itt, ma valamit tesz annak érdekében, hogy a magyarság megmaradjon, akár azzal, hogy gyermeket vállal, akár azzal, hogy gyermekét magyar iskolába járatja, akár azzal, hogy ragaszkodik a hitéhez, és hitben neveli gyermekei, Gábor Áron szellemi és erkölcsi örökösének érezheti magát. Mi Gábor Áron népe vagyunk, az ő fiai és unokái, és ezt tanuljuk el tőle: a nép, a magyarság szeretetét.”
Az előadássorozattal az Nemzetstratégiai Kutatóintézet – küldetése szellemében – a magyar identitás megerősítésére törekedett. A szórványban élők számára fontos megérteni, hogy akkor teljesítik nehéz és felelősségteljes történelmi küldetésüket – hogy 25 év múlva is éljen még a magyar szó azokon a tájakon – ha ma hűen ápolják anyanyelvüket, történelmüket, és családjaikban, környezetükben tudatosan szembeszállnak az olyan sztereotípiákkal, hogy „itt már minden elveszett”, vagy, hogy „románul könnyebb érvényesülni”. A tömbmagyarság számára pedig fontos annak tudatosítása, hogy a magyar szórvány rendszeres, érdemi támogatása identitásuk megőrzése érdekében nemzetünk jelenlegi egyik legnagyobb kihívása.
