A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a Kárpát-medencében a magyar nyelv megőrzésének kérdéseivel foglalkozó, Gyökerek, utak, jövők elnevezésű tudományos konferencián emlékeztetett rá: a még februárban megfogalmazott kormányzati szándéknak megfelelően a kutatóintézet lehetősége és felelőssége a nemzeti erőforrás-hasznosítás elméleti és gyakorlati módszereinek kidolgozása, rendszerbe foglalása. Aggasztónak nevezte, hogy a magyarok lélekszáma a szomszédos országokban és a diaszpórában folyamatosan csökken, a magyarok aránya a felsőoktatásban mindenütt alacsonyabb a többségi nemzethez tartozókénál, a kulturális, oktatási és gazdasági pozícióvesztés mindenhol tapasztalható. "A rendszerváltás és az európai uniós csatlakozás néhány reménykeltő következménye ellenére a magyar közösségek helyzete az elmúlt két évtizedben tovább romlott, s bár sok jó szándékú kezdeményezés indult, ezek végül nem álltak össze egységes és jövőközpontú stratégiává, eredményre vezető cselekvéssé" - mondta.
Szász Jenő szerint "a romantikus jóra törekvések ideje lejárt". Új energiákra, a magyar életenergiák gyarapítására és új gazdálkodásra van szükség, amely a Kárpát-medencei vidék- és iparfejlesztés, a fenntartható gazdálkodás, az önfenntartó falu, az öko- és biokultúra terén lesz eredményes.
"Fogalmazhatnék úgy is, hogy új szemléletre van szükség: a 93 ezer négyzetkilométer helyett a hazának új definíciót kell adni, a nemzetintegráció jegyében Kárpát-hazáról kell beszélni" - közölte.
Hozzátette, hogy ezen kívül új tudásra is szükség van, amely a magyar közösségek oktatásában, a felnőttképzésben, a kutatás és az innováció területén hoz eredményeket.
Szász Jenő szólt arról is, hogy a kettős állampolgárság lehetőségével új nemzetközösség épülhet "a szétszóratott világnemzetből", s az új alaptörvényben már hangsúlyosan jelenik meg a magyar államnak a külhoni magyarok iránti felelősségvállalása.
"Az országpolitikát felváltó nemzetpolitika megteremti a lehetőségét, hogy a Kárpát-medencében és a világban elszórtan élő magyarok szellemi, érzelmi, gazdasági energiája összeadódjon" - hangoztatta.
Páva Zsolt, Pécs polgármestere arról beszélt, hogy a Kárpát-medenecében folyamatosan csökken a magyar nyelvet beszélők száma, s ma már úgy tűnik, a huszonnegyedik órában vagyunk, hogy ez ellen eredményes lépéseket tegyünk. Rámutatott arra, hogy a nyelvünk az identitásunk legfontosabb jegye, veszélyeknek van kitéve, s ezt a migráció tovább növelheti.
Arra, miként lehet az identitást, a nyelvet, a közösséget megőrizni az anyaországon kívül, jó példaként a Baranyában élő horvát kisebbséget említette, amelynek Pécsen iskolája, színháza, kulturális központja működik.
Pásztor István, a vajdasági parlament és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kifejtette: aki a magyar nyelv megőrzéséről gondolkodik, annak a perspektíva megteremtéséről kell gondolkodnia. A megbékélés, a múlttal való szembenézés, a saját jövőnk felvázolása is mind a nyelv megőrzésének eszköze - mondta.
A Gyökerek, utak jövők elnevezésű kétnapos konferencián több mint húsz előadás hangzott el a témában. A tudomány olyan jeles képviselői adtak elő, mint Glatz Ferenc történész, Visy Zsolt régész és mások mellett Andrásfalvy Bertalan etnográfus.
Forrás: MHO/MTI
