Az ötvenöt kortárs magyar képzőművész által újrafogalmazott Mária-képet felvonultató tárlat három évvel ezelőtt mutatkozott be a Várkert Bazárban, ezt követően pedig bejárta Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Délvidék magyarlakta területeit, de látható volt Krakkóban és Bécsben is. Az elkövetkezendő egy évben az anyaország területét bejáró kiállítás március 1-jétől elsőként Győrben tekinthető meg.
A tárlatot Cseh Sándor, a Győri Egyházmegye Püspöki Vagyonkezelő igazgatója, valamint Veres András győri megyéspüspök képviseletében Bognár István püspöki irodaigazgató, városplébános nyitotta meg a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár Gutenberg téri kiállítóterében. A rendezvényen köszöntőt mondott Fekete Dávid, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, valamint Tóth Norbert, a kiállítás kurátora.
Cseh Sándor beszédében felhívta a figyelmet, hogy a Szűzanya alakját bemutató, különböző alkotások a győri Könnyező Szűzanya-kegykép és Szent László király ugyanitt őrzött koponyaereklyéjének közelében kerülnek bemutatásra. „Szent László király Szűz Mária oltalma alatt kovácsolta eggyé a nemzetet a 11. században, mi, magyarok pedig azóta is érezzük a Boldogasszony segítségét” – szögezte le az igazgató.
„A mai nappal egy csodálatos hónapot kezdünk, március a Káptalandomb egyik legmeghittebb ünnepének, a Könnyező Szűzanya búcsújának hónapja. Márciusi lelki zarándokutunk első állomása ez a kiállítás megnyitó” – mondta Bognár István atya, hozzátéve kívánságát, hogy a Szűzanya segítségével kegyelmekben gazdagon készülhessünk fel Jézus Krisztus kínszenvedésének, kereszthalálának és feltámadásának közelgő ünnepére.
Győr városa mindig is büszke volt kultúrájára és egyházi múltjára, amely kettő ma ismét összekapcsolódik, mondta Dr. Fekete Dávid, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere, aki szerint a Boldogasszony kiállítás formabontó és fontos, mivel megmutatja, hogy a magyar nép által mindig nagy tiszteletnek örvendő Szűzanya, hogyan jelenik meg a ma élő művészeink képzeletében.
Szász Jenő szerint a kiállítás megtekintői egy csoda tanúi lehetnek, hiszen – elmondása szerint – nincs más olyan téma a Kárpát-medence területén, amely össze tudott volna hívni ötvenöt kortárs magyar művészt. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke továbbá elmondta, hogy bármerre jár a Boldogasszony-kiállítás, mindig újabb és újabb együvé tartozási példákat idéz fel: Győrben Boldog Apor Vilmos püspök személyén keresztül, aki Erdély szülöttje, de a győri katolikusok főpásztora volt éppen húsvét hétfőjén bekövetkezett vértanúhaláláig. „Családjáról Székelyföldön számon tartják, hogy – Márton Áronhoz hasonlóan - erős nemzet- és kötelességtudata volt, ráadásul egyéni életük szorosan összefonódott a közösség, a haza sorsával, az erdélyiség tudata végigkísérte őket halálukig. Apor püspök kortársa volt a mi Áron püspökünknek, aki küldetését így fogalmazta meg: „Támasz nélkül, sőt, ellenséges szándékok, elnyomó törekvések között egy faj megmentésének történelmi feladatára hívattunk. Erőnk a lelkesedés. És ez mindenható!” - mondta a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.
A Boldogasszony a magyarok oltalmazó Nagyasszonya, a magyarság pártfogója, az ég és föld közötti szövetség földi vetülete – fejtette ki megnyitó beszédében Tóth Norbert, hozzátéve, hogy három évvel ezelőtt arra kért fel ötvenöt kortárs magyar képzőművészt, hogy fogalmazzák újra azt a sokrétegű Boldogasszony-képet, amelyet a művészet minden korban megtesz. Azáltal, hogy ez megtörtént, megteremtették a csodát, amely összeköti a természetet és a Teremtőt – hangsúlyozta a kiállítás kurátora.
