A képzés a projekt eredményeit az alábbi főbb tématerületek köré építve mutatta be: a felsőoktatásra és a köznevelésre hatást gyakorló tényezők; a diákok és a hallgatók határon átnyúló mobilitása; csoportos rövid tanulmányutak; végzettség nélküli iskolaelhagyás; duális képzések, valamint az oktatási intézmények és a munkaerőpiaci szereplők kapcsolata.
A képzés a fentieken túl olyan ismereteket is átadott, mint például a tanulói mobilitás serkentését ösztönző tevékenységek; a tanulók fejlődési szükségleteihez illeszkedő, differenciált fejlesztések; mentoráció, tanácsadás; érettségi felkészítők; az egyetemi pályaválasztást és hallgatói bentmaradást segítő programok; a munkaerő-piaci belépést segítő programok; a kiemelt tehetségek támogatása; tematikus tanulmányutak.
A rendezvényt a házigazda részéről Ilyés Ferenc nyitotta meg, majd Szász Jenő, az NSKI elnökének, Orbán Árpád, Székelyudvarhely alpolgármesterének és Görbe Péter, Hargita megye oktatási főtanfelügyelőjének köszöntőjét követően Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke tartott nyitóelőadást, amelyben kiemelte az erdélyi magyar közoktatási rendszer kihívásait, fejlesztendő területeit. Ezt követően Tóth Sándor, az EMET képviseletében a Határtalanul Program eredményeit mutatta be, Bíró Gyula, a SZEGEPI igazgatója pedig a pedagógus továbbképzési programjaikra hívta fel a figyelmet.
A program Péti Márton, az NSKI elnökhelyettese moderálásával kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amelynek során a külhoni pedagógusszövetségek képviselői, Burus-Siklódi Botond, De Negri Ibolya, Szoták Szilvia, Hack László osztották meg tapasztalataikat a korai iskolaelhagyás jó gyakorlatairól.
A május 24-i program utolsó részében Bali János, az NSKI igazgatójának moderálásával „Iskolák a határ két oldalán – a jó gyakorlatok bevezetését segítő mentoráció, tanácsadás” címmel három előadást hangzott el. Molnár Gergely, az NSKI közoktatási témavezetője „A korai iskolaelhagyás elleni jó gyakorlatok a Kárpát-medencében” címmel ismertette az NSKI kutatási eredményeit. Ezt követően Baksa Brigitta néprajzkutató a néphagyományok szerepét emelte ki a lemorzsolódás csökkentésében. Tőzsér Anett, az NSKI témavezetője a közoktatási döntéshozó szakértőknek a Kárpát-medencei közoktatás helyzetéről megfogalmazott véleményeit foglalta össze.
A május 25-i program Marunák Mária interaktív módszertani előadásával folytatódott, amelynek célja volt rámutatni arra, hogyan tudjuk növelni a Kárpát-medencei fiatalok eredményességét a közoktatásban. Az előadó elmondta, hogy a lemorzsolódás csökkentése érdekében elengedhetetlen a tanulási zavarok megelőzését célzó adekvát fejlesztés, az innovatív és célirányos motiválás, az önszabályozó tanulás kialakulásának támogatása.
A második blokkban Puskás Attila moderálásával kerekasztal beszélgetésre került sor a Kárpát-medencei tanulói mobilitás serkentését ösztönző tevékenységek, a mobilitási minták és a tehetséggondozási jó gyakorlatok témakörében. A beszélgetésen Ágyas Réka szociológus, Bíró Enikő egyetemi docens, Ilyés Ferenc igazgató, Szoták Szilvia és Zsombori Zoltán szakértők osztották meg e témákkal kapcsolatos tapasztalataikat.
A harmadik blokkban Molnár Gergely moderálásával három előadó beszélt a tanulók fejlesztési szükségleteihez, élethelyzetéhez, igényeihez illeszkedő, differenciált fejlesztések megvalósításának támogatásáról. Porsche Éva igazgatónő a tanulmányutakról, Nagy-Galaczi Hajnal igazgatónő a táboroztatásról, Lukács Zoltán igazgató a digitalizáció jelentőségéről tartott előadást.
