A Nemzetstratégiai Kutatóintézet „II. Interdiszciplináris konferencia a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági helyzetéről” címmel, online szervezte meg tudományos konferenciáját 2020. november 26-27-én. A tanácskozáson közel 80 – az anyaországból és külhonból érkező – kutató mutatta be és vitatta meg a témában végzett kutatásai eredményeit, a rendezvényre több mint kétszázan látogattak el.
A résztvevőket elsőként Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke köszöntötte, majd Beneda Attila, családpolitikáért felelős helyettes államtitkár üdvözölte a készülékek előtt helyet foglaló anyaországi és külhoni érdeklődőket.
A konferencia plenáris részét Péti Mártonnak, az NSKI elnökhelyettesének az előadása nyitotta meg, aki a Kárpát-medencei magyarság életminőségéről és demográfiai perspektíváiról ismertette az Intézet legfrissebb kutatási eredményeit. Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke számos frissen elkészült tematikus térképet mutatott be Köztes-Európa társadalmi, gazdasági és demográfiai viszonyairól, a most megjelenő Magyarország Nemzeti Atlaszából. A Kárpát-medencén belüli magyar népmozgások területiségéről Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese számolt be. Végül Benedek József, aBabeş–Bolyai Tudományegyetem tanára, az MTA külső tagja a külhoni magyar tudományosságról, a kutatás-fejlesztés földrajzáról, helyzetéről és kihívásairól tartott előadást.
Az első Kerekasztal-beszélgetés keretében Badis Róbert, az Identitás Kisebbségkutató Műhely elnöke, Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ ügyvezetője, Gyurgyík László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet szociológusa, Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet kutatási főmunkatársa, Molnár József, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék vezetője, valamint Pénzes János, a Debreceni Egyetem docense a Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzetét járták körül Veres Valér, aBabeş-Bolyai Tudományegyetem tanárának moderálásával.
Ezt követte egy újabb Kerekasztal-beszélgetés Bali János, az NSKI kutatási igazgatójának moderálásával, melynek témája a Kárpát-medencei családkutatások hasznosulása volt. A beszélgetésen részt vett Benda József, az Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhely kutatásvezetője, Deáky Zita, az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszék docense, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szociológusa, Molnár Balázs, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnökhelyettese, valamint Salamin Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke.
Az első napot Schwarcz Gyöngyi, az NSKI osztályvezetőjének moderálásával zajló Kerekasztal-beszélgetés zárta, amelynek keretében a globális járványügyi helyzet empirikus kutatásainak módszertani lehetőségeiről és tapasztalatairól esett szó. A Kerekasztal-beszélgetés tagjai Csata Zsombor, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem docense, Barna Gergő, az Erdélystat szociológusa, Bauer Zsófia, az Ynsight Research kutatási igazgatója, Kiss Dénes, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, Tóth Bence, a Market Insight Kft. ügyvezető igazgatója, illetve Toró Tamás kommunikációs szakember voltak.
A tudományos konferencia két napja alatt 8 országból – az anyaországból és a hét külhoni nemzetrészből – közel 200 résztvevő kapcsolódott be, és összesen 77 előadás hangzott el a 12 szekcióban. Az esemény idén is – a Kárpát-medencei magyarságkutatás fókuszából adódóan – a társadalomtudományok minden területéről gyűjtötte egybe a szakembereket.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet – kormányzati kutatóintézeti státuszából fakadóan – kiemelten fontos feladata közvetíteni a magyar tudományos közösség eredményeit a Magyar Kormány döntéshozói felé. Nem véletlen tehát, hogy az idei rendezvényünk középpontjába a család és a népesedés témáját helyeztük, e nemzetstratégiai jelentőségű témakörben ugyanis intenzív kormányzati munka zajlik, amely élénken foglalkoztatja a közéletet és erőteljesen jelen van a közbeszédben is.
Mivel korunk társadalmi kihívásai mögött gyakran környezeti folyamatok állnak (pl. klímaváltozás, táji sérülékenység és eltartóképesség), így a rendezvényen természetes volt a környezeti struktúrákkal foglalkozó földtudományi és természettudományos szakemberek részvétele is. A magyar nyelv, az identitás, a néphagyományok kérdésköre pedig egyes bölcsészettudományi műhelyeket vonzott.
Tavalyi tapasztalataink – 150 résztvevő, 83 előadás – alapján is elmondható, hogy a magyar tudományos közösségen belül, a különféle tudományágakban tevékenykedő anyaországi és külhoni szakemberek részéről igen jelentős a találkozóra és eszmecserére vonatkozó igény. Az eseménysorozat – Intézetünk másik fontos küldetésének megfelelően – ez által hozzájárul ahhoz, hogy fórumot biztosítson a magyar tudományosság egésze számára.
A jövő évben a konferencia ismeretanyagai alapján lektorált és szerkesztett tudományos könyv megjelentetését (tanulmánykötet vagy szakkönyv) tervezi a Nemzetstratégiai Kutatóintézet.
