A táborban résztvevő, a Kárpát-medencéből és a diaszpórából érkező, a magyarság megmaradása iránt elkötelezett magyar fiatalok tapasztalt mentorok vezetésével kvalitatív, elsősorban interjúkon és megfigyeléseken alapuló kutatási projektekben vettek részt. A pályázat útján kiválasztott fiatalok hét csoportban, összesen harminc székelyföldi településen végeztek mélyfúrás jellegű terepmunkát.
A tábor szakmai programja három blokkban zajlott: az első két nap, vasárnap és hétfő a szakmai felkészülésé és felkészítésé volt, a középső három nap a terepmunka, míg az utolsó rész az adatok és tapasztalatok feldolgozásának és prezentációjának időszaka volt.
A kutatás a szülőföldről való elvándorlás és a szülőföldön maradás kérdéskörén túl a székelyföldi települések általános jövőképéhez is kapcsolódott. Egyértelműnek tűnik ugyanis, hogy a fiatalok elvándorlása vagy itthon maradása szorosan összefügg a helyi közösség életképességével, azzal a jövőképpel, amelyet nyújt számukra, a hozzá való kötődés, illetve a gyerekvállalási kedv mértékével. Kiemelt szempontja volt a kutatásnak a vallás és a felekezetek közösségformáló és megtartó szerepe is.
A tábor folyamán az 5-8 fős kutatócsoportok az alábbi településekre jutottak el:
Bikafalva, Bogárfalva, Farcád, Farkaslaka, Felsőboldogfalva, Fenyéd, Homoródalmás, Homoródkarácsonyfalva, Kápolnásfalu, Kobátfalva, Küküllőkeményfalva, Lövéte,Máréfalva, Nagygalambfalva, Nyikómalomfalva, Oklánd, Oroszhegy, Rugonfalva, Siménfalva, Sükő, Székelyderzs, Székelylengyelfalva, Székelyszentlélek, Székelyszentmihály, Székelyszentmiklós, Székelyvarság, Székelyzsombor, Szentegyháza, Zetelaka, Zeteváralja.
A hét kutatócsoport még a tábor ideje alatt elkészítette a vizsgált települések „profilképét”, melyben később az ok-okozati viszonyok feltárásra kerülnek. A településenként készített esettanulmányok és az összegző videók alapján a táborban versenyt is hirdettek, melyet tapasztalt médiaszakemberekből álló zsűri értékelt.
A tábor után az NSKI munkatársai egy összegző elemzéssel és a harminc település esettanulmányainak publikálásával készülő kutatási jelentésben tervezik közreadni a fontosabb következtetéseket. E kötet nem csupán a szülőföldről való elvándorlás és a szülőföldön maradás témájában, hanem Székelyföld társadalmi állapotának részletes feltárásában és fejlesztési pozícióinak pontosabb beazonosításában is hasznos dokumentum lehet. A kutatás eredményei alapján kibontakozott kép segíthet ugyanis az aktuális stratégiai javaslatok megfogalmazásában, amelyeket a települési és megyei önkormányzatok, gazdasági szereplők, egyházak, civil szervezetek és az államigazgatás szereplői is hasznosíthatnak.
A Kós Károly táborban nem csak kutatómunka, hanem számos kulturális program is zajlott. Földes László Hobo József Attila verseiből szerkesztett zenés estjét mutatta be, és koncertet adott a Gyergyóból származó Bagossy Brothers Company zenekar. A Lovasíjász című film vetítése után Kaszás Géza rendezővel zajlott izgalmas közönségtalálkozó, több este táncházra is sor került Vaszi Levente gyimesi csángó népi előadóművész és barátai, valamint a székelyudvarhelyi Kékiringó Néptánccsoport közreműködésével. Mindemellett a tábor résztvevői gulyásfőző versenyből, baranta- és íjászbemutatóból, valamint Székelyföld kimeríthetetlen táji és természeti szépségeiből is ízelítőt kaphattak.
