Vallásról, hitről és megmaradásról kérdezték a falusi embereket az egyetemisták. Mintegy ezer székely emberhez jutottak el kérdőíveikkel deságtelepi főhadiszállásukról csillagtúra-szerűen a kutatási területet képező Udvarhelyszék összesen 16 településére. A valláshoz, a gyermekvállaláshoz, az abortuszhoz, a megmaradáshoz fűződő összesen 87 kérdést kellett feltenniük a lakosoknak. Erdély és Székelyföld vallási szempontból heterogén régió: egymás szomszédságában élnek itt katolikus, református és unitárius falvak, a kutatási területet éppen ezért úgy határozták meg az NSKI munkatársai, hogy egymással szomszédos, eltérő vagy vegyes felekezetű településeket vizsgáljanak. Így választották ki Homoródalmás, Agyagfalva, Bögöz, Székelydálya, Jásfalva, Kányád, Ége, Székelyderzs, Lövéte, Fenyéd, Zetelaka, Felsőboldogfalva, Nyikómalomfalva, Székelyszentmihály és Bencéd településeket, valamint összehasonlításképp egy városias településrészt is, Székelyudvarhely Bethlen negyedét.
A kutatás fontos hipotézise volt, hogy a vallás oka és okozata lehet minden demográfiai sorskérdésnek, a születésszámnak, az elvándorlásnak, de akár a falu életlehetőségeinek is. „Ez a munka számunkra arra fog lehetőséget teremteni, hogy megvizsgáljuk, milyen sajátos mintázatot mutatnak a különböző felekezetű falvak akár a valláshoz való viszony, akár a népességi folyamatok, akár a nemzethez való tartozás kérdésében” – fogalmazta meg Bozsonyi Károly, a KRE általános rektorhelyettese.
A tábor megnyitóján Szász Jenő, az NSKI elnöke kiemelte: „A külhoni történelmi területeken a magyar élet addig biztosított, amíg ott magyar emberek élnek. Ezért hatványozottabban oda kell figyelni, égetőbb a kérdés, hogy a külhoni régiókban élnek-e és azon belül hányan élnek magyarok.” A tábor során két kerekasztal-beszélgetésre is sor került, az egyiken lelkészek és egyházi személyek, a másikon székelyföldi polgármesterek járták körül a fiatalok szülőföldön maradásának kérdéskörét és a közösségek megtartására irányuló erőfeszítéseket.
A kérdőívezés során bensőséges kapcsolat alakult ki a falusiak és a kérdező hallgatók között, akik nyitottnak, barátságosnak ismerték meg az udvarhelyszéki falvak lakóit. A hallgatók bepillantást kaptak Székelyföld szépségeibe is, a kutatócsoportok többek között megmászták a Madarasi-Hargitát, jártak a festői Vargyas-szorosban, megcsodálták a székelyderzsi templomot, túráztak a székelyvarsági Óriás-vízesésnél és a Zeteváraljai-víztározónál. Többen jelezték, hogy jövőre turistaként is szívesen visszatérnének Erdélybe. Esténként táncházak vagy játékos együttlétek színesítették a III. Kós Tábor programját.
A Károli Gáspár Református Egyetem harmadéves szociológia szakos hallgatói ötödik alkalommal végeznek egyházszociológiai kutatást; idén először nyílt alkalmuk arra, hogy külhoni, tömbmagyar régióban kutathassanak. A kutatás eredménye várhatóan fél év múlva jelenik meg a KRE és az NSKI gondozásában.
Videóhír a táborról az MTVA Mediaklikk oldalán 4:10-től.
