Az Erdélyben élő idős néprajzkutató és gyűjtő jelenlétében zajló ünnepélyes megnyitón Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára köszöntőbeszédében kiemelte: a tárlat egy identitásképző személyiség életútját mutatja be, s pályájának állomásai jelzik, mire kell odafigyelni magyarként.
Hoppál Péter hozzátette: Martin Györggyel, Andrásfalvy Bertalannal alkotott hármasuk hatása egy generációt oltott be, hogy megmentsék egy letűnt korszak értékrendjét, a táncház mozgalom jeles képviselőivel együtt pedig újratanították ezt az életformát, életérzést. Az államtitkár rámutatott: Kallós Zoltán tevékenysége olyan felkiáltójel a XXI. századi magyarság számára, amely „kötelességünkké teszi ezeknek az alapkompetenciáknak a megőrizését”.
Fotó: Máthé Zoltán/MTI
Cseri Miklós, a Skanzen megbízott főigazgatója köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy ezúttal a tájegységek, az épületek és enteriőrök mögött álló tudós ember került a fókuszba, a kutatót állítják középpontba. A kiállításban feltárul az is, amit ma a Válaszút- vagy Kallós-jelenség képvisel a magyar kultúrtörténetben. Cseri Miklós közölte: a mostani esemény már felvezetése egy nagyobb programnak, az Erdélyi tájegység megépülésének.
Szász Jenő, a kiállítást társszervezőként jegyző Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke beszédében többek között azt hangsúlyozta, hogy Kallós Zoltán hosszú és tartalmas életútja a szolgálat jegyében telt, ami nagyon sok szellemi és tárgyi érték megmentését, megőrzését és továbbadását jelentette.
A közelmúltban ismét megjelent és számos dokumentummal bővült Kallós-mű, a Balladáskönyv kapcsán Pozsony Ferenc néprajzkutató kiemelte: monumentális forrásmunkáról van szó, melyben több mint félezer balladaváltozat tálható. A legújabb gyűjtemény tartalmazza a korábbi kiadás teljes anyagát, kibővítve többek között újabb, eddig még nem közölt szövegváltozatokkal, dallamokkal és 20 órányi eredeti hangfelvétel melléklettel. „A legújabb balladáskönyv Kallós Zoltán életművének megkoronázása, s személyében a legsikeresebb magyar balladagyűjtőt tisztelhetjük” – fogalmazott a szakember.
A népviseleteket, tárgyakat, fotókat és dokumentumokat felvonultató tárlatnak mások mellett a Hagyományok Háza, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a Kallós Zoltán Alapítvány, a Néprajzi Múzeum, az MTA Zenetudományi Intézete és a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeum kölcsönzött. A kiállítással párhuzamosan Kamerával a kézben címmel Kallós Zoltán erdélyi fotóiból látható válogatás az intézmény Pont Itt Galériájában. A kiállítások – melyekhez április 5-étől tánccsűr is csatlakozik – szeptember 13-ig tekinthetők meg.
Kallós Zoltán 1926. március 26-án a mezőségi Válaszúton (Kolozs megye) született, és jelenleg is ott él. Bartók és Kodály mellett a 20. század egyik legnagyobb magyar folklórgyűjtője. Számos korábbi, rendszerváltás utáni elismerése mellett 2014-ben nyerte el a Nemzet Művésze címet.
Forrás: MTI
Tekintse meg az eseményről készült videoösszefoglalót:
Forrás: Echo TV │ Pont a kultúráról │ 2015. március 15.
