| Molnár György, az NSKI hálózatfejlesztési szakmai igazgatója előadásában hangsúlyozta: fontos közös cél a gazdasági hálózatfejlesztés a Kárpát-medencei magyar közösségek vállalkozói rétegével és ehhez kiváló alapot nyújt az ipari kender termesztésében és sokrétű hasznosításában rejlő lehetőség is. Az ipari kender termesztésének feltételeit Magyarországon és a szomszédos országokban is össze kell hangolni, illetve meg kell teremteni az egységes szervezési és képzési hátteret. Ezt az úttörő szerepet vállalta a Nemzetstratégiai Intézet, amely már több mintaprojektet is elindított a közelmúltban. A sikeres minták után terveik szerint széleskörűen is beindul a termesztés és feldolgozás, illetve folytatódik a fejlesztő munka. Az NSKI igazgatója előadásában külön rámutatott, hogy az ipari kendernek nem csak gazdasági szerepe és jelentősége volt egykor és lehet a jövőben is, hanem kulturális közösségépítő jellege miatt társadalomépítő szerepet is betöltött – gondoljunk csak a fonókra vagy egyéb közösségi munkákra, melyeket rendszerint együttes éneklések, táncmulatságok is kísértek.
Csonka Ákos, az intézet felvidéki referense bemutatta, hogy az ipari kendertermesztés miként illeszkedik bele a helyi közösség, azon belül is az MKP-nak, mint Dél-Szlovákia legerősebb magyar pártjának az agrárkoncepciójába. A mezőgazdaságra és ezen belül az ipari kendertermesztésre vonatkozó prioritásokat két alapdokumentum - a Baross Gábor Terv, ill. az ún. „Szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei” címet viselő stratégiai dokumentum - tartalmazzák.
Pásztor Zsolt, az NSKI mintaprojektjeinek koordinátora és őstermelő személyes tapasztalatait osztotta meg a tanácskozás résztvevőivel, felvázolva azokat a lehetőségeket, melyek a gazdák számára kínálkoznak. Gyakorlati előadásából nem maradtak ki a nehézségek, előnyök és természetesen a hátrányok számbavétele, mint ahogy a felhasználhatósági paletta széleskörű bemutatása sem. Kiemelte, hogy mivel összesen még csak pár ezer hektáron folyik a kendertermesztés a Kárpát-medencében, a jó minőségű vetőmagból hiány mutatkozik, amit csak a termelők bővülésével lehet orvosolni.
Vasi Emma, a tatabányai központú Rába-Duna Vág Európai Területi Társulás igazgatója arról tartott előadást, hogy az NSKI koncepciója hogyan hangolható össze a szlovákiai jogszabályokkal, illetve miként illeszkedik a Területi Foglalkoztatási Cselekvés Tervbe, és milyen támogatási lehetőségek kínálkoznak a Földművelésügyi Minisztérium kiírásaiban.
Bödők Károly, a Magyar Nemzeti Kereskedőház dunaszerdahelyi irodavezetője felvázolta a kereskedőház munkáját, a BGA és egyéb magyarországi pályázati kiírásokat, valamint az ipari kender szlovákiai jogi hátterét.
A rendezvényen betegség miatt nem tudott jelen lenni Alena Schinglerová (a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumának államtitkári irodájából), de a szlovákiai vállalatok támogatásának kérdésköréről szóló prezentációját Lelkes Gábor tolmácsolta, nagy érdeklődést kiváltva.
A szervezők tervei szerint a konzultációt és az ismeretterjesztő körutat folytatják a jövőben, így szeretnének jó gyakorlati tapasztalatokat és visszajelzéseket kapni az érdekelt gazdák részéről. |
