Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke a megnyitón rámutatott, hogy nem a műtárgyak alkotóiról szól a kiállítás, noha ez sem lenne mellékes, hanem az emlékezetről, az emlékezet újraélesztéséről, amihez alkotásaikat adták a művészek. Hozzátette: a Boldogasszony kiállítás a szakadozó gondolkodásunk összevarrásának kísérletét jelenti, azaz a stratégián belüli taktikai vállalkozást.
Kiss Beáta, a Magyar Közösség Pártjának országos alelnöke a Boldogasszony nemzetegyesítő erejét hangsúlyozta, mint a nemzeti öntudat összpontosulásának hagyományos megnyilvánulási formáját.
Sárba Katalin, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kulturális osztályvezetője elmondta, hogy a kiállításnak ez a 25. állomása a Kárpát-medencében. A helyszínnel kapcsolatban kifejtette: a felvidéki régiók egy-egy központjában szeretnék bemutatni a tárlatot, így került elsőként Ipoly-mente központjába. A nyitókiállítás 2015-ben a budapesti Várkert Bazárban volt, azóta Kárpát-medencei körútján bejárta Erdélyt, Délvidéket és Kárpátalját.
„Három évvel ezelőtt Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke kért fel a vándorkiállítás létrehozására, melynek keretén belül a Kárpát-medencéből mintegy ötvenöt alkotót szólítottam meg” – mondta el Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet vezetője, a kiállítás kurátora. Kiemelte, hogy mind az ötvenöt alkotó műve megtekinthető Ipolyságon, a vándorkiállítás belső dinamikáját a korosztályok közti párbeszéd, a műfajok és a kifejező eszközök sokasága adja.
A tervek szerint az Ipoly partjáról Kassára, Komáromba, Dunaszerdahelyre és Pozsonyba kerül majd kiállításra a szakrális erővel bíró tárlat.
