A szakmai fórumnak a színültig megtelt nagykaposi Magyar Ház adott otthon, ahol a kutatóintézet szakemberei mellett a helyi viszonyokat Mihók Gábor állította összefüggésbe az elhangzottakkal, egyben ő volt az egész tanácskozás levezető moderátora is.
Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese megnyitójában arra mutatott rá, hogy a határokon túl élő magyarságnak a fennmaradása, nemzeti identitása megőrzésének alapfeltétele a szülőföldön való boldogulás. Magyarország új alkotmányában is megfogalmazta, hogy felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. Ennek gyakorlati megvalósításáért hozta létre a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, melynek alapvető feladatai közé tartozik, hogy a XX. század zivataros eseményei miatt a világban szétszóródott és a Kárpát-medence számos országában széttagoltan élő magyar nemzet megmaradását, mi több a szülőföldön való gyarapodást elősegítse.
Az intézmény létrejötte szavatolja a nemzeti integráció elméletének gyakorlatba való átültetését. „Az Európai Unió – a maga számos ellentmondásával és kényszerelvűségével együtt – az uniós alapok felhasználása tekintetében komoly lehetőségeket biztosít a magyar-magyar kapcsolatok fejlesztésére. Mindennek tartalmi meghatározására és kifejtésére két dokumentumban vállalkoztunk. Az Európai Strukturális és Beruházási Alapok lehetőségei között számos olyan forrás található, amelyet Magyarország eddig nem vett figyelembe. Pedig az Európai Unió transznacionális együttműködések erősítésére kötelezi a tagállamokat, így a határokon túlról érkező pályázatok befogadása és az ott megvalósuló projektek finanszírozása tekintetében kötelezettséget ró számukra. E kötelezettségek azonban a nemzetegyesítés magyar-magyar együttműködésének lehetőségét jelentik. Sőt 3% mértékben lehetőséget biztosít a non-EU területekről, esetünkben Kárpátaljáról és a Délvidékről érkező projektek finanszírozására is. Ezzel az együttműködésnek létezik ilyen kodifikált alapja, mely forrásokkal hisszük, hogy elő tudjuk segíteni a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását” – mondta el nyitóelőadásában az elnökhelyettes.
A felvezető előadások után Duray Miklós tartott mélyreható előadást a nemzetpolitika fogalmáról és annak legújabb kori kihívásairól. Előadásában felvázolta, hogy sokak úgy tekintenek erre a szakpolitikai irányzatra, mint egy új fogalomra, pedig megfogalmazása Kossuth Lajoshoz köthető. Mindazonáltal tény, hogy a mostanáig terjedő időszakban meglehetősen mostohán és idegenként kezelt terültről van szó.
A korábbi politikus, egyetemi oktató előadása után Molnár György, a Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Osztály igazgatója mutatta be a Nemzetegyesítés Fejlesztési Programját, majd Ginter Gábor, osztályvezető prezentálta a Kárpát-haza Fejlesztési Hálózat működési elvét. Zárásként Pogány Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság elnöke és a Szövetség a Közös Célokért ügyvezető igazgatója mutatta be Felvidék regionális gazdasági fejlesztési tervét, a Baross Gábor Tervet.
A szakmai fórum a résztvevők hozzászólásaival, majd kötetlen diskurzus formájában végződött.
Forrás: Felvidék.Ma