Magyar László a Magyar Művészeti Akadémia Tagja, 2002 óta pedig elnöke a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának, szoros kapcsolatot ápol a kárpátaljai képzőművészekkel, szimpóziumaiknak és kiállításaiknak egyik fő szervezője. Emellett számos – az anyaországban, illetve az egész Kárpát-medence területén élő – magyar képzőművésszel tart kapcsolatot.
Köszöntőjében Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a kárpátaljai festőművész mély filozófiai tartalmakat és harmóniát közvetítő képeinek gazdag vitalitását, közvetlen emberi természetességét emelte ki, amely várakozása szerint még egy lépéssel közelebb hozza az anyaországi és külhoni magyarokat egymáshoz.
Tarlós Istvánhoz intézett szavaival kifejezte abbéli reményét, hogy a főpolgármester a továbbiakban is megőrzi városvezetői pozícióját, hiszen a nemzet újraegyesítésének elkötelezett híve, a külhoni közösségek gondviselője, emellett „jól ismeri a mérnöki összetettséget, a gazdasági és szervezői munka csínját-bínját, és a politikai élet útvesztőiben is mindig az egyenes utat követi.” Budapest főpolgármestere az elsők között volt, aki a székelyudvarhelyi árvíz idején a bajbajutottak segítségére sietett, egy évvel korábban pedig Óbudán szervezett – egyébként sikeres – kampányt a kedvezményes honosításról kiírt népszavazás sikeréért.
Tarlós István főpolgármester, a kiállítás fővédnöke, belülről jövő kötelességként határozta meg a határon túli kapcsolatok ápolását, amely „vagy szívből jön vagy sehonnan”. Elmondása szerint a jelenlegi kormány – a kettős állampolgárság bevezetésével, az Alaptörvény megváltoztatásával, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel – megteremtette a nemzetegyesítés közjogi és lelki alapjait.
Tarlós István a pásztortüzekhez hasonlította a Nemzetstratégiai Kutatóintézet rendezvényeit – köztük a Kárpát-haza Galériát –, melyek segítséget nyújtanak külhoni nemzettársainknak haza találni. A Nemzet Fővárosa Program sem véletlenül kapta ezt a nevet, hiszen nyomatékosítani kívánták vele, hogy Budapest nem egy ország, hanem a magyar nemzet fővárosa. A főpolgármester úgy véli, a külhoni magyarok lehetnek jó állampolgárai annak az országnak, amelyben élnek úgy is, ha közben magyar identitásukat megtartják. Ebben kell segítenünk nekik, hogy a kötelékek ne sorvadjanak el.
Mielőtt hivatalosan megnyitotta volna a tárlatot, Dvorszky Hedvig művészettörténész – a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja – bemutatta a művész munkásságát, eredményeit és alkotási technikáját. A Kárpátalja művészi üzenetét magával hozó Magyar László első egyéni kiállítása 1995-ben volt Pécsen, majd a szlovákiai Eperjesen mutatkozott be, Sellyén pedig átvehette az Ormánsági Kulturális Alapítvány Nívódíját. Egyéni tárlatai mellett több csoportos kiállításon is szerepelt, többek között Kijevben és Lembergben.
A tárlat képei között melankolikus tájképek, borongós színvilágú falusi életképek és templomok portréi szerepelnek. A virágcsendéletek mellett Kárpátalja jellegzetes vidékei elevenednek meg: egy hegyi tanya, Lipótfalva, Rónafüred, a középapsai fatemplom vagy Sajánfalva, de elvontabb témákat is feldolgoz - például az Ikarusz vagy a Pegazus című festményeken.
A megnyitó rendezvényt Takács Bence Ervin előadóművész moderálta, Pál István „Szalonna” és zenekara pedig a kárpátaljai magyar rigmusokról gondoskodott.
Tovább a Kárpát-haza Galériába »