A konferencia az Önazonosságunk forrásai címet viselte, utalva a nemzeti, családi identitás és örökség feltérképezésének fontosságára, résztvevői pedig felölelték az egész Kárpát-medencét: Kárpátalját, Felvidéket, Magyarországot, Délvidéket és Erdélyt.
Az ünnepélyes megnyitón az EMMT részéről Pálfy Aliz köszöntötte a résztvevőket és tolmácsolta Kondor Ágota elnök asszony szavait, aki kiemelte a konferencia helyszínének legendás múltját és gyógyító, életet adó forrásait, földrajzi környezetét, melyek kapcsolódnak a konferencia üzenetéhez: tárjuk fel belső erőforrásainkat, értékeinket, „legyünk kicsit Főnix-madarak, kik képesek a megújulásra, feltámadásra, hiszen annyi szépség, annyi csoda, annyi erő van bennünk”.
Dr. Grezsa Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének szakvezetője hangsúlyozta, hogy a maszk viselése szimbolikus jelentéssel is bír, mert elhatárol ugyan egymástól, de mégsem emel igazi határokat. Az együttlét felülírja a határokat, az országhatárokat is, hisz a koronavírus-járvány miatt elmaradt, 2020-ra tervezett konferencia idén mégis megvalósulhatott. Szabó Dezső Elsodort falu c. regényére – melynek cselekménye a közeli falvakban játszódik – hivatkozva elmondta, hogy 19 éve tartottak Illyefalván egy szimbolikus erővel bíró mentálhigiénés egyetemi képzést, hisz pont ott valósult meg a lelkileg elgyöngült személyt, közösséget és nemzetet erősíteni hivatott program, ahol a regényben éppen a magyarság romlása jelenik meg. Mára ez a program nemcsak Erdélyben, hanem Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken és Magyarországon is működik, idén először vesznek részt a délvidéki képzés résztvevői ezen a konferencián, amely – egyetemi szinten – a gyakorlatban is megvalósítja a nemzetegyesítést.
Kovács Katalin Tünde, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa ünnepi köszöntőjében kifejezte örömét, hogy az intézet immár sokadik alkalommal, társszervezőként csatlakozhatott a konferenciához. A hálózatépítés, a mentálhigiénés szemlélet középpontjában a kapcsolódás áll, a konferencia témája pedig sok olyan sebet próbál orvosolni, amit a magyar nemzet és ennek családjai, tagjai a múltban szenvedtek el (pl. Trianon, a világháborúk, a Gulágra való elhurcolások). Rendhagyó módon saját versét idézte: „a karantén bezár, de a szíveden a zárt te nyitod” – üzente a résztvevőknek, arra biztatva őket, hogy legyenek nyitottak a kapcsolatok építésére és vigyék tovább ezeket a hétköznapokba is.
A konferenciának otthont adó város képviseletében Jakab István Barna, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke elmondta, hogy az infrastruktúra építése mellett fontos feladat a közösség építése is, illetve, hogy a magyarság életében elérkezettnek a pozitív gondolkodás ideje.
A konferencia során a résztvevők Buza Domonkos, a Magyar Mentálhigiénés Társaság elnökének részéről az identitásról, Dr. Zseni Annamária részéről pedig a transzgenerációs traumák hatásairól hallhattak előadást. A különböző régiók egymás értékeit, hungarikumait is bemutatták, illetve a résztvevők az ÖN-TÉR-KÉP c. film kapcsán műhelyfoglalkozások által tárták fel belső lelki térképeiket, mely első lépése a nemzet gyógyításának. Ezt a folyamatot mindenkinek magán kell elkezdenie, magunkat kell tekintetbe venni ahhoz, hogy másokat is értékeljünk.
Minden évben sor kerül a Buda Béla-díj átadására, amellyel olyan személyeket tüntetnek ki, akik kiemelkedő módon tettek a mentálhigiénés szemlélet továbbadásáért. Idén ezt a díjat Buza Domonkos kapta kiemelkedő munkásságáért.
A konferenciát Dr. Kövi Zsuzsanna, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet Továbbképző Központjának vezetője zárta, a találkozó a helyi értékeket, nevezetességeket bemutató kirándulással végződött.
