Gazdaságilag és nemzetpolitikai szempontból is kiemelt jelentőségűek az Európai Területi Társulások (ETT) Magyarország számára - hangsúlyozta Rétvári Bence. A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára „A Határon átnyúló együttműködések és fejlesztések keretei a 2014-2020-as költségvetési időszakban” címmel rendezett konferencián azt mondta: az unióban 46 ETT működik, ebből Magyarországhoz kapcsolódva 19. Hazánk méretéhez képest messze jobban kihasználja ezt a lehetőséget, és az a cél, hogy továbbra is éllovas maradjon ezen a téren - fejtette ki az államtitkár.
Rámutatott: az ETT-k lehetővé teszik az élénk gazdasági, kulturális és oktatási kapcsolatok kialakítását a határ két oldalán élő, azonos nyelvet beszélők számára. Ami a határok miatt korábban esetleg hátrány volt, abból az unióban előnyt lehet kovácsolni - hangsúlyozta. Jelezte: minden határmenti programról elkezdődött a tervezés a 2014-20-as uniós források fogadására, az előző keretet - még idő előtt - teljesen kihasználták.
Rétvári Bence kitért arra is, hogy amit lehetett négy év alatt megtettek az ETT-k működésének biztosítása érdekében. Stabil, anyagi biztonságot jelent az évente lehívható működési pályázati forrás, minden találkozót megszerveztek, ami az uniós források hatékony lehívását elősegítheti, és minden adminisztrációs akadályt lebontottak - sorolta.
Emlékeztetett, a 2006-ban életre hívott ETT-k célja, hogy lehetővé tegyék két vagy több tagállam nemzeti, regionális hatóságai, intézményei közötti hatékony, határokon átnyúló együttműködést, a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítését.
Vizi E. Szilveszter a Magyar Atlanti Tanács elnöke szintén méltatta Magyarország szerepvállalását az ETT-kben. Hangsúlyozta: olyan programokat kell indítani, amelyekből a Kárpát-medence magyarsága profitálhat. Ebben a fejlesztéspolitikának, a külpolitikának és a kormányzati támogatásoknak egyaránt kiemelt szerepük van.
Jandala Csilla, az Edutus Főiskola megbízott rektora intézményük határon túli kapcsolatait ismertetve kitért a dunaszerdahelyi és a székelyudvarhelyi képzésekre, és jelezte, hogy ősztől határon átnyúló fejlesztési szakreferens képzést is indítanak.
Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója arról beszélt, hogy hihetetlen lehetősége a magyarságnak a 21.században a Kárpát-medencében történő gondolkodás és cselekvés. Sürgette a Kárpát-medence közös fejlesztési jövőképének kialakítását, és célként jelölte meg a különböző erőforrások összehangolását.
Jelezte: a következő két hónapban fejlesztési fórumsorozatot tartanak a külhoni magyar területeken, ahol elképzeléseiket ismertetik. Ezeken a fórumokon arra is választ várnak, hogy az adott területen milyen források állnak rendelkezésre és az érintettek milyen szerepet tudnak vállalni a különböző fejlesztésekben.
Forrás: MTI
