A találkozón köszöntőt mondott Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet főtanácsosa, Keszegh Béla, Komárom polgármestere és Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke. A konferencia nyitóelőadásában Szarka László a szlovákiai magyarság Trianon utáni sorsát ismertette.
A kétnapos konferencia első napján hallhattuk Bencze Dávid, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem PhD-hallgatójának előadását Esterházy János életéről és példamutató helytállásáról. Prohászka Péter régész előadásában Felvidék 19. századi „régészeti felfedezéséről” adott részletes és átfogó ismertetőt. Mészáros Andor történész a szlovákok magyarságképének jellegzetességeit és változásait mutatta be a 19. századtól napjainkig. A nap utolsó előadójaként Csáky Pál író, politikus tartott nagy ívű beszédet a felvidéki magyarság jelenéről és jövőjéről.
A szakmai találkozó első napját a Felvidék és Kárpátalja erődített helyei című kétkötetes lexikon bemutatója zárta. A kötetet ismertető kerekasztal-beszélgetésen részt vett a kiadvány két szerzője, Karczag Ákos és Szabó Tibor; a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet Fráter Olivér, Ress Boglárka hivatali főtanácsos, valamint – a moderátor szerepében – Schwarcz Gyöngyi osztályvezető képviselték.
Karczag Ákos és Szabó Tibor meséltek a könyvári kutatások, az adatgyűjtés és a helyszíni felmérések folyamatáról, nehézségeiről. Megköszönték a szakmai lektorok és konzulensek értékes segítségét, melyet az anyagfeldolgozás során nyújtottak, illetve a Nemzetstratégiai Kutatóintézet sokéves támogatását, mellyel lehetővé vált e gigantikus mű megjelenése. Fráter Olivér kifejtette a kiadvány nemzetstratégiai jelentőségét, Ress Boglárka történész szakmai szempontok szerint értékelte a művet.
A Felvidék és Kárpátalja erődített helyeiről mindezidáig összefoglaló munka, várkataszter nem született. Magyar nyelvű publikációk a témában a 20. század elején, még a dualizmus korában íródtak; mára azonban ezek az értékes munkák aktualitásukat vesztették. Az elmúlt száz esztendő régészeti feltárásait ismertető szakcikkek, kismonográfiák szlovák nyelven készültek, s az összefoglaló munkák is csupán a legjelentősebb, turisztikai szempontból is fontos erődített helyeket dolgozták fel.
Karczag Ákos és Szabó Tibor 700-nál is több erődített helyet bemutató magyar nyelvű várkatasztere minden szempontból hiánypótló munka. Vár- és helynevek szerint betűrendbe szedett szócikkekben mutatják be egy-egy erődített hely teljes építéstörténetét első említésüktől a 19. század végéig. A szócikkek gazdagon illusztráltak eredeti fotókkal, térképpel, rekonstrukciós rajzokkal és alaprajzokkal. A kiadvány magyar, angol és német nyelvű bevezető tanulmánnyal indul, s tartalmazza a téma legteljesebb magyar és szlovák nyelvű irodalomjegyzékét. E várkataszter további történeti, várostörténeti kutatások és építészettörténeti, művészettörténeti elemzések igen jelentős forrása, s alapmű minden várkutató számára az elkövetkezendő harminc évben.
A Felvidék és Kárpátalja erődített helyei c. kétkötetes kiadvány kereskedelmi forgalomban nem kapható, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet főbb könyvtárak, felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek számára biztosítja a hozzáférést.
A vasárnapi második ülésnapon folytatódtak a helytörténeti, honismereti témák előadásai az előkelő Tiszti pavilon dísztermében. Elsőként Galo Vilmos ismertette kutatási eredményeit Református árvagonozás Szlovákiában Trianon árnyékában címmel. Gaucsik István Pozsony város történetét ismertette a nagy háború kitörésétől a csehszlovák megszállásig. A szekciót Csonka Ákos előadása zárta az utolsó felvidéki magyar püspök, Fischer-Colbrie Ágoston életéről és működéséről.
Az ülésnap folytatásaként helyet kapott a honismereti terepmunka, elsőként Görföl Jenő előadásában, aki a felvidéki honismereti munka évszázados eredményeiről beszélt. A továbbiakban Szanyi Mária ismertette a Kincskereső program szerepét a helyi kötődés megerősítésében, Korpás Árpád pedig a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás értékmentő és közvetítő tevékenységéről adott számot. A folytatásban Dikácz Zsuzsanna beszélt a Szalkai Tájház működéséről és azon erőfeszítéseiről, melyeket a helyi identitás megerősítése érdekében tesz. Végül Rancsó Andrea mutatta be a Felvidéki Értéktár tevékenységét, hagyományait és innovációs lehetőségeit.
A Honismereti Szövetség konferenciáját Debreczeni-Droppán Béla elnök búcsúszavai zárták.
