
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (középen) beszél az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ünnepélyes alakuló ülésén a
Parlament Esterházy János tanácstermében 2014. május 28-án - MTI Fotó: Soós Lajos
A házelnök célként jelölte meg „a nemzet szövetének" újraszövését, figyelembe véve az 1920 óta kialakult nemzetközi jogi viszonyokat, és azoknak az eszközöknek a megtalálását, amelyek által a magyar nemzet Kárpát-medencében élő minden tagját be lehet vonni az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás, a kultúra és a gazdaság vérkeringésébe.
Ez óriási feladat, és az elmúlt húsz évet nézve nincs ok – pártállástól és kormányoktól függetlenül – nagyon büszkének lenni e téren - fejtette ki Kövér László, aki többek között a konszenzus hiányát okolja emiatt. Úgy tűnik, egy bizonyos körben egyfajta konszenzus mára kialakult arról, hogy mi a teendő, az alapkérdésekben immár nem lehet és nem érdemes újra vitát nyitni - fogalmazott. Azt kérte, hogy a bizottság az elkövetkező években legyen kezdeményező, és legyen ellenőre is a kormánynak, a végrehajtó hatalomnak.
Kiemelte: a választók 2010-ben eldöntötték azt a kérdést, hogy van-e egységes magyar nemzet vagy nincs. Voltak és vannak, akik azt is elvitatják, hogy létezik egységes magyar nemzet, voltak-vannak olyan álláspontok, amelyek szerint illúzió a határok feletti nemzetegyesítés, de ezeket a vitákat eldöntötte a korábbi választás és az elmúlt négy év - jelentette ki. A honosítás nem áll le, reményeik szerint hasonló ütemben folytatódik, és nem elképzelhetetlen, hogy a szimbolikus törvényalkotás területén is lesznek javaslataik - mondta.
Kitért arra is, hogy a nemzetpolitika, a magyarság ügye belügy, amelynek vannak külügyi vonatkozásai. Úgy kell tekinteni az elszakított nemzetrészekkel való foglalkozást, mint a nemzet belügyét - fogalmazott Kövér László, aki szívügyének nevezte ezt a kérdést. Szerinte több mint húsz éve nem találják a megfelelő formát arra, hogy miként kellene a határok felett átnyúlóan, de azokat tiszteletben tartó nemzetegyesítés feladatához, programjához szabni az államigazgatást. Reményének adott hangot, hogy közös erővel ezt a munkát is el tudják végezni előbb-utóbb.
Az Országgyűlés elnöke azt kérte a nemzeti összetartozás bizottsága minden tagjától és pártjaiktól, hogy gondolkodjanak el arról, milyen politikára adták és milyenre nem adták szavazatukat az új külhoni magyar állampolgárok. Úgy fogalmazott: ha ezt a választók iránti tisztelettel, alázattal értékelik, akkor az a konszenzus, amely bizonyos mértékig kialakult négy évvel ezelőtt, bővíthető nemcsak a nagy általánosságok szintjén, hanem a konkrét munka területén is.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője hangsúlyozta: a nemzetegyesítésnek elsősorban a szülőföldön boldogulást kell a magyarság számára megteremtenie. A nemzetegyesítés egy szervesen működő összehangolt kapcsolatrendszer, és ha a szétszabdalt magyarságot jól működő hálózattá tudják szervezni, akkor a nemzet „szétszóratottsága” előnnyé változtatható - tette hozzá. Jelezte: elkészítették a Kárpát-medence 2030-ig szóló fejlesztési koncepcióját, melyhez hasonló az elmúlt 25 évben nem készült.
Az alakuló ülésen a nemzetépítés és a társadalomépítés és az identitás-megőrzés kapcsán szó volt az autonómiatörekvésekről, amely cél és egyben eszköz is. Kántor Zoltán hangsúlyozta, csak erős és összetartó közösség tudja az autonómiát kivívni. A szomszédos államok napjainkban nem folytatnak kisebbségbarát politikát - jelentette ki. A magyar államnak ezért folytatnia kell a 2010-ben megkezdett aktív nemzetpolitikát.
A bizottság ünnepi ülése – amelyen külhoni magyar szervezetek képviselői, valamint korábbi országgyűlési képviselők is részt vettek – a Himnusz és a Székely himnusz eléneklésével kezdődött és a Szózattal zárult.
Forrás: MTI / NSKI