Kövér László az ország belpolitikai helyzetén kívül a nemzetpolitikáról is beszélt. Mint mondta, a kedvezményes honosítással és a szavazati jog magadásával jelentős mértékben sikerült enyhíteni azt a fájdalmat, amelyet az a "gyalázatos" kampány okozott a 2004. december 5-i népszavazás előtt, "amely úgy döntött, hogy nem adjuk meg a határon túl rekedt testvéreinknek az állampolgárság megszerzésére a lehetőséget". A házelnök tájékoztatása szerint eddig 750 ezren adtak be honosítási kérvény, és 700 ezren már le is tették az állampolgársági esküt. A nemzetpolitikai kormányzat célkitűzése az, hogy "1 millió új állampolgárt szerezzünk vissza a ciklus végére".
Kövér László kijelentette, hogy a határokon átnyúló nemzetegyesítés politikája olyan praktikus megközelítéseket kellene tartalmazzon, "amelyek a mindennapi valóságban is érzékeltetik a világon, különösen a Kárpát-medencében élő magyarsággal, hogy egy egységes nemzetnek a részei, függetlenül attól, hogy melyik országnak az állampolgárai még, kényszerűségből, a magyaron kívül".
Megítélése szerint Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő nemzetpolitikájának a legnagyobb kártétele a kettős állampolgárságról megtartott népszavazás mellett az volt, hogy "a Kárpát-medencei magyarság gazdasági integrációjának alapját húzta ki azzal, hogy a csőd szélére juttatta az országot".
A házelnök kifejtette: csak az elmúlt négy évben érezte azt, hogy "van már ötlet arra, hogyan lehet a diaszpórát is bekapcsolni a magyar vérkeringésbe", ha nem is feltétlenül gazdasági értelemben. Példaként említette meg, hogy Magyarországnak van egy Stipendium Hungaricum nevű, a külpolitikai nyitással összekötött oktatási programja, amelynek keretében az ország rengeteg külföldi ösztöndíjast akar fogadni.
"Fölvetettem, hogy Brazíliából nem feltétlenül egy brazil származékot kell Magyarországra csábítani. Hogyha van az ottani magyarok körében olyan fiatal, aki szívesen tanulna Magyarországon, jó és egyes esetekben egészen kiváló magyar egyetemeken, akkor őket kellene előnyben részesíteni, hátha megtetszik nekik az óhaza, és otthon maradnak, de ha csak egy hidat képeznek az itteni, tengeren túli magyar közösségek és az otthoniak között, akkor máris megérte a befektetés" - mondta a házelnök.
A találkozón a Magyar Ház, a Magyar Könyvtár, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség, a Széchenyi Társaság és az Arany János Magyar Iskola vezetői ismertették tevékenységüket.
Forrás: MTI
