akadálymentes
keresés
HUN ENG
Nyitóoldal
Nyitóoldal Bemutatkozás Szakmai tevékenység Kárpát-haza statisztikák Hírek Fotó- és videógaléria A Kárpát-haza Őrei Rajz- és esszépályázat
Nyitóoldal > Hírarchívum > Kövér László: Székelyföldnek történelmi kárpótlás jár ...

Kövér László: Székelyföldnek történelmi kárpótlás jár Budapestről és Bukarestből egyaránt

Kövér László szerint Székelyföldnek és a székelységnek történelmi kárpótlás jár Budapestről és Bukarestből egyaránt. Az Országgyűlés elnöke Székelyudvarhelyen beszélt erről szombaton, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK) felújított épületének avatóünnepségén.

Kövér László: Székelyföldnek történelmi kárpótlás jár Budapestről és Bukarestből egyaránt

Kövér László úgy vélte: a székelyek mindkét fővárosból elvárhatják a jó szót, mert Románia és Magyarország erkölcsi értelemben egyaránt adósa Székelyföldnek és a székelységnek. Székelyföld és népe ugyanis ezer év alatt Magyarországnak, száz év alatt Romániának adott többet, mint amennyit visszakapott tőlük.

Hozzátette: a 21. században sem Románia, sem Magyarország nem akarja elveszíteni a saját gazdasági erőforrásai fölötti rendelkezést, a szülőföld megtartó erejét, értékteremtő munkavállalóit, ezért mindkét országtól elvárható a cselekvés azért, hogy mindez Székelyföldön se történhessen meg. A házelnök szerint ez Romániának állami, Magyarországnak pedig nemzeti kötelessége, emellett a közös regionális érdek is ezt kívánja. Magyarországnak érdeke, hogy Románia is hozzáadjon Közép-Európa erejéhez, Romániának pedig érdeke, hogy ne vesztese, hanem egyik nyertese legyen Közép-Európa politikai és gazdasági megerősödésének. "Mindkét esetben az út Székelyföldön és Erdélyen keresztül vezet" - állapította meg Kövér László.

A házelnök Budapest és Bukarest múltbeli hibáinak tulajdonította, hogy Székelyföld a megfelelő infrastruktúra hiánya és az örökös tőkehiány miatt a múltban Magyarországnak, jelenleg pedig Romániának az egyik legelhanyagoltabb régiója. Az Országgyűlés elnöke megkövette a székelységet azért, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően az Országgyűlés a liberális gazdaságpolitika jegyében a birtokrendezési törvényekkel felszámolta az addigi székelyföldi közösségi tulajdonformát, amely a legerősebb gazdasági kapocs volt a székely ember és a szülőföldje között.

Kövér László felidézte: Székelyudvarhely önkormányzata megelőzte a magyar államot, amikor három évvel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása előtt 1998-ban magyarországi egyetem kihelyezett tagozatát fogadta a városba, és a székelyudvarhelyi felsőoktatást fenntartotta, bővítette. A házelnök elérkezettnek látta az időt, hogy a magyar állam által fenntartott erdélyi Sapientia egyetem is szakot vagy szakokat indítson Székelyudvarhelyen. 
 
A Székelyudvarhelyi Egyetemi Központban jelenleg az Óbudai Egyetem könnyűipari mérnöki alapszakán, az Edutus Egyetem kereskedelem és marketing alapszakán, a Pannon Egyetem vidékfejlesztési és agrármérnök alapszakán, illetve a Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás szakán tanulhatnak székelyföldi diákok.

A központ felújítása során a Bethlen Gábor Alap támogatásával és más források bevonásával kicserélték a háromemeletes épület nyílászáróit, felújították a vizesblokkokat, újrafestették az épület külső és belső falait, és fejlesztették a berendezéseit.

MTI

Fotó: Veres Nándor/MTI

Hírek
2025. április 9.
Stratégiai megállapodás a Pécsi Tudományegyetem és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet között

2025. április 3-án, Pécsen stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Pécsi Tudományegyetem és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Az eseményre a Diaszpóra 2025 – Revitalizáció elnevezésű konferencia keretében került sor.


2025. március 13.
Határon átnyúló tervezési együttműködés a négyhatár térségben – A Planning4U projektnyitó rendezvénye Nyíregyházán

Március 7-én, Nyíregyházán tartotta az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna 2021–2027 Program társfinanszírozásával megvalósuló projektjének (HUSKROUA/23/RS/3.1/037) indító rendezvényét a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás, a Szatmár Megyei Közösségi Fejlesztési Társulás és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának partneri szerepvállalásával megvalósuló, A magyar-román-ukrán határtérség helyi közösségeinek együttműködése a közös fejlesztési tervezés, kapacitás- és partnerségépítés érdekében címet viselő projekt 2025. január 1-jén vette kezdetét.


2025. március 13.
Katasztrófavédelmi együttműködés a „négyhatár” régióban – A PRE_SAFE projektnyitó rendezvénye Nyíregyházán

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2025. március 7-én rendezte meg az Együttműködés a jobb felkészültség és a határokon átnyúló katasztrófa-megelőzés érdekében című projekt – sajtótájékoztatóval egybekötött – ünnepélyes nyitó rendezvényét Nyíregyházán, a Vármegyeházán. Az Interreg VI-A NEXT HUSKROUA Program keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával – 2025. január 1. és 2026. december 31. között – megvalósuló projekt elsődleges célja, hogy megerősítse és professzionálisabbá tegye az önkéntes katasztrófavédelmi szervezetek közötti – határokon átívelő – együttműködést, s ezáltal hozzájáruljon a lakosság, a közösségi infrastruktúra, valamint az épített és természeti környezet védelméhez a térségben.


összes hír >>
Impresszum Adatvédelmi tájékoztató
Nyitóoldal Kapcsolat
Bemutatkozás Oldaltérkép
Szakmai tevékenység Hírek
Fotógaléria Közérdekű adatok
Közadatkereső.hu