Európában csak Átánynak van tudományosan feldolgozott néprajza. A faluról már két könyv is megjelent Hofer Tamás és Fél Edit tollából: „Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban”, valamint „Mi, korrekt parasztok... Hagyományos élet Átányon” címmel. A kiadvány a Társadalomtörténeti Monográfiák sorozatban látott napvilágot. Átánynak 2010-ben a Néprajzi Múzeumban volt kiállítása – Egy falu az országban –, amelyet Máté György muzeológus hozott el a faluba, s a Kakasházat a kulturális örökségvédelem keretei közt újítják fel.
A legújabb hír az, hogy dr. Bali János, az ELTE adjunktusa, aki egyben a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet osztályvezetője is, kutatási területté nyilvánította Átányt. A Kárpát-medencében három községet jelöltek ki az „Élő paraszti udvar és az önfenntartó képesség” elnevezésű projektre, ezek közül az egyik a dél-hevesi falu.
„Itt épül az élő paraszti udvar!” – mutatja Gönczi Mihály átányi polgármester.
Az átalakítási munkálatokat, a tervek szerint, őszre be is fejezik. FOTÓ: LÉNÁRT MÁRTON
A tervek szerint őszre elkészül ez az említett udvar. Gönczi Mihály polgármester lapunknak büszkén ecsetelte, milyen munkálatokba kezdenek a napokban: átalakítják a Kossuth út 4. szám alatt lévő, 1896-ban épült parasztházat és telket, amit a paraszti kultúrához tartozó állatállománnyal is benépesítenek.
Ennek létrehozásában segítenek a Start-közmunkaprogramban résztvevők is. Az általuk rendben tartott terület terményeit is felhasználják majd, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő gépparkkal is támogatják a projektet. Hármas céljuk van: egy helyen bemutatni az Európában legfeldolgozottabb néprajzi kultúrát, az átányi gyűjteményt; a két beltelkes települési struktúrát, valamint a '60-as, '70-es évek parasztházainak berendezését kiegészítve a gazdasági részleggel.
– Van olyan generáció, aki fagyasztóláda nélkül el sem tudja képzelni az életét, és fel sem tudja fogni, mi az a zöldséges verem. Szeretnék számos olyan egyszerű eljárást bemutatni, ami a paraszti gazdálkodás lényege, hogy tudják: a betonfalon kívül más világ is van. Nem az a cél, hogy csak a tudósok foglalkozzanak vele. Már csak azért is érdemes ezt elkészíteni, hogy megtudjuk, hogyan éltek elődeink, nagyszüleink, szüleink.
Nagyon fontos a mai világban – s Átányban is –, hogy megismerjék az önfenntartó képesség hatásmechanizmusait: amit megtermelek, abból jövedelmem van, és el tudom tartani magam. Ha be tudjuk mutatni, hogyan lehet a tárolást, termelést megoldani, és ezt a későbbiekben hasznosítják is, akkor máris tudtunk segíteni – mondta a polgármester.
Gönczi Mihály körbevezetett bennünket a kiválasztott területen. Az egyelőre igen szikár és üres udvaron, magyarázata szerint, szinte megelevenedtek előttünk a tervek, akár egy mesében. A veteményes mellett kacsa-, csirke- és disznóól lesz. Az istállóban már megvan a hely az állatoknak. E mellett egy köcsögfát helyeznek el, a melléképületek mellett lesz minden, ami Átányban őshonos: szilva-, nyári alma-, eperfa, lugas Othello-szőlővel.
– Számítunk a fiatalok, a családok érdeklődésére. Úgy vélem, nemcsak a tudományos világnak, hanem az egyszerű embernek is igénye van rá, hogy ezt megtekintse. Hosszú folyamat lesz, de az alapok megvannak – bizakodott.
Rengeteget köszönhet a község Fél Editnek
Dr. Fél Edit néprajzkutató 1951-ben kezdte el monografikus néprajzi gyűjtését Átányban. A másfél évtizedig tartó kutatás hozta meg a település nemzetközi ismertségét. Az utókor hálája nem maradt el: a felújított kultúrház a néprajztudós nevét viseli. A Fél Edit Közösségi Tér állandó kamara-kiállításnak is helyet ad. Ezt a tárlatot egyébként Máté György muzeológus rendezte be, mégpedig a Néprajzi Múzeumban bemutatott „Egy falu az országban – Átány” kiállítás képi anyagából. A közösségi térben a civilszervezetek, a könyvtár, az információs pont, a népdalkör és a falugazdász képviselete is megtalálható.
Forrás: heol.hu – Szomszéd Eszter
