Ünnepi beszédet mondott a kiállítás fővédnöke, Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényhozásért felelős alelnöke és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai kutatóintézet elnöke. A tárlatot Wehner Tibor művészettörténész nyitotta meg. A megnyitón részt vett továbbá Szalipszki Endre, beregszászi főkonzul, Prof. Dr. Fodor János, az Óbudai Egyetem rektora, Abdulla Hussain Aljaber, katar és Şakir Fakılı, török nagykövet.
Kopriva Attila aktív művészeti és pedagógiai tevékenységet folytat, amiért hazájában és külföldön egyaránt nagy elismerésnek örvend. Jelenleg a Kárpátaljai Képzőművészeti Főiskola Képző- és Iparművészeti Tanszékének docense, tagja az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetségnek, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának, valamint a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület alapítója és alelnöke. 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Gulyás Gergely ünnepi beszédében elmondta, mára komoly igény keletkezett a magyar kultúra minden szegmensének megismerésére. A történelmi Magyarország vissza nem állítható ugyan, de emléke bennünk él, és ez az emlék mutatkozik meg Kopriva Attila művészetében is – fogalmazott az Országgyűlés alelnöke.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által életre hívott Kárpát-haza Galéria feladata a Kárpát-medencei magyar képzőművészet bemutatása a budapesti közönségnek, hogy a szétdarabolt magyarság a művészet területén is - összefüggő rendszereket alkotva - újraegyesülhessen Kárpát-medence szerte – ismertette a célkitűzéseket Szász Jenő, hozzátéve, hogy a különböző nemzetrészek sajátosságai teszik sokszínűvé a magyar kultúrát. Az NSKI elnöke különösen nehéznek nevezte a kárpátaljai magyarok helyzetét, hiszen – ahogy mondta – az Ukrajnát sújtó gazdasági válság és a fegyveres konfliktusok hátterében nagyhatalmi érdekek húzódnak, melyeknek legkiszolgáltatottabb áldozatai az ártatlan emberek, köztük a kárpátaljai magyar közösség.
A Kárpátalján élőknek az a sajátos identitása jelenik meg a kiállított alkotásokban, hogy nem egy ország népeként, hanem kárpátaljaiként határozzák meg magukat. Wehner Tibor szerint ez a fajta öntudat, a hagyományokhoz való kötődés a legfontosabb szervezőelve Kopriva Attila művészetének, aki éppen ezért az olyan tradicionális műfajokat részesti előnyben, mint a tájkép, a csendélet vagy a portré. Alkotásai a kárpátaljai hagyományokból építkeznek; a sokszínű és gazdag táj, az ott élő emberek kimeríthetetlen ihletforrást jelentenek számára. A népviseletből, a természetből, a mindennapok egyszerűségéből vett pillanatok színes kompozíciókban tárulnak elénk. Életképeibe belecsempészi saját érzéseit, egyéniségét és mindenekelőtt Kárpátalja gazdag, színpompás kultúráját.
Kopriva Attila „Legendák földjéről” című kiállítása 2015. február 15-ig tekinthető meg a Forrás Galériában.
A megnyitóról készült videoösszeállítás megtekintése