Lőrincz Zsuzsa tanulmányait Prágában, a Képzőművészeti Akadémián végezte 1979-1985 között. Munkásságát végigkíséri a háromdimenziós ábrázolás és az örök keresés, így nem meglepő, hogy gyakran különböző anyagok ötvözésével alkot: papír, drót és fa kombinációjából születik meg keze alatt a mű. Ábrázolásaira jellemző a líraiság és érzelemtelítettség, a teremtett egész megismerése utáni vágynak és a létigenlésnek a megjelenítése.
Szász Jenő megnyitó beszédében rávilágított, hogy a művész ugyan csak rövid ideig élt Csallóköz térségében, mégis olyan mélyen megérintette a hely mese- és mondavilága, hogy munkásságából egy egész ciklus mutatja be az ottani Tündérország varázslatos univerzumát. Ugyanakkor a mesés elemek között fellelhetjük a keresztény szimbólumokat, motívumokat is, melyek a játékosság mellett egy komoly szakrális kisugárzást kölcsönöznek a képeknek – mondta a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.
Dr. Szesztay Ádám a Külgazdasági és Külügyminisztérium Tervező-elemző Főosztályának vezetője immár második alkalommal vállalt fővédnöki tisztet a Kárpát-haza Galériában. Beszédében úgy fogalmazott, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet képzőművészet terén kifejtett tevékenysége nem más, mint egyfajta szellemi otthon kialakítása a magyarság számára a Kárpát-medencében.
Lőrincz Zsuzsa már fiatalon érett művészként jelent meg a felvidéki magyar, a szlovák és a cseh képzőművészetben egy olyan témával, amely korábban keveseket ihletett meg; a csallóközi ősi magyar hitvilághoz nyúlt, amely szerint itt volt az a régi aranykert, ahol a tündérek honoltak – fejtette ki Szabó Lilla. Mivel a Csallóköz világát kevesebben ismerik, mint akár Erdélyt vagy Kárpátalját, a művészettörténész örömét fejezte ki, hogy a gazdag életműből ez a ciklus került bemutatásra a Kárpát-haza Galériában.
