A Magyar Országgyűlés 2014-ben a magyar zászló és címer emléknapjául, így összetartozásunk egyik legfontosabb ünnepéül március 16-át jelölte ki. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet – amely küldetéséből eredően az emléknaphoz kapcsolódó ünnepségek és események szervezésében kiemelt feladatot vállal – 2015 óta minden évben sikeres bonyolítja le a magyar zászló és címer tárgykörben kiírt rajz- és esszépályázatát.
Tekintve ugyanakkor, hogy 2022-ben az Aranybulla kiadásának 800., Tamási Áron székelyföldi magyar író születésének 125., valamint Gárdonyi Géza magyar író, költő és drámaíró halálának 100. évfordulójára is emlékezünk, ezért a pályázók idén a magyar történelem és irodalom e kiemelkedő eseményének, illetve alakjainak évfordulóihoz kapcsolódó témakörökben – „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne…” jelmondat mentén – is benyújthatták pályamunkáikat.
A Kárpát-medence minden szegletéből és a diaszpórából beérkezett közel 2200 rajz és mintegy 50 esszét neves művészekből és szakértőkből álló szakmai zsűrik bírálták el. Rajz kategóriában az Erfán Ferenc kárpátaljai festőművész által vezetett zsűri végül – a különdíjasokkal együtt – több mint 100 pályamunkát tartott díjazásra érdemesnek, míg esszé kategóriában a Takaró Mihály író, irodalomtörténész által vezérelt zsűri 17 írást jelölt a nyertesek közé.
A pályázaton helyezést elérő pályamunkák alkotói és szerzői március 17-én – a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Nagysándor József utcai székházában megrendezett – ünnepélyes díjátadó keretében vehették át a jól megérdemelt díjakat és okleveleket.
A pályázatot kiíró és annak védnöki tisztségét is betöltő Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Szász Jenő ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy a ceruza fontos dolgokra, a belső értékekre hívja fel az ember figyelmét, felelősségtudatra nevel, az igazság és a jóság útján tart. A gyerekek kezében pedig – mivel tudják mindezt – a ceruza a szívükké változik, s ezért ők a legnagyobb művészek – mondta. Az NSKI elnöke bár hangsúlyozta, hogy számukra minden pályázó és alkotás – érkezzen bárhonnan, és legyen az díjazott vagy sem – egyformán kedves, mégis két kárpátaljai pályamunkát emelt ki, hiszen: „… ma – minden eddiginél jobban – azért a Kárpátaljáért aggódunk, amelynek igazi neve Ezüstföld. Amelyik egy volt Erdély tündérkertjével és az Alföld végtelenjével, ahonnan – a Kárpátok hágóiról vagy épp a munkácsi várdombról – át lehetett integetni Zemplén magaslatai felé. Ma azt a Kárpátalját óvnánk, ahol az anyák úgy ölelik keblükre a gyermekeiket, mint a képen látható ifjú hölgy a Kárpát-medencét.” Ezt követően a Kárpátaljáról érkezett díjazottak és kísérőik részére egy-egy csokor virágot nyújtott át.
Dr. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, a pályázat fővédnöke beszédében kiemelte, a Magyar Országgyűlés bölcsen döntött annak a jogszabálynak a megalkotásakor, amely március 16-át a magyar zászló és nemzeti címer emléknapjává tette. A nemzeti jelképeink fontosságát és ez által a pályázat jelentőségét hangsúlyozva, Dr. Semjén Zsolt elmondta, a gyermekek – a pályamunkák készítésekor – nem csak azt tanulják meg, hogy mit jelentenek a piros-fehér-zöld színek és a nemzeti címer, hanem tudatosul bennük a magyar nemzethez való tartozás érzése is. A külhoni gyermekek rajzai és írásai pedig mindnyájunkat megerősítenek magyarságunkban – mondta.
Molnár János, a rajzpályázat zsűrijének tagja és Takaró Mihály, az esszépályázat zsűrijének elnöke értékelték a beérkezett pályamunkákat, s mindketten hangsúlyozták, hogy a zsűriknek rendkívül nehéz dolguk volt a díjazott pályamunkák kiválasztása során.
Az okleveleket, valamint a tárgy- és könyvjutalmakat Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Szász Jenő, az NSKI elnöke adták át a díjazottaknak.
A díjátadót követően a résztvevők a Teréz körút 9. szám alatt található Kárpát-haza Galériában megtekintették a rajzpályázat díjazott alkotásaiból berendezett kiállítást, amely 2022. március 25-ig várja az érdeklődőket.
