| Az MTA Regionális Tudományos Bizottság Régiótörténeti Kutatások Albizottsága - a Nemzetstratégiai Kutatóintézet társrendezésében - 2017. november 17-én „Magyarok a Kárpát-medencében” címmel tartott tudományos konferenciát. A rendezvény idén szimbolikusan Ópusztaszeren, a vérszerződés, a Feszty-körkép és az Árpád-emlékmű színhelyén került megrendezésre. |
| Harmadik alkalommal gyűltek össze a társadalomtudományok jeles képviselői – határon innen és túlról – együttgondolkodásra, tudásmegosztásra; megvitatni a Kárpát-medencei magyarságot érintő problémákat, azok megoldási lehetőségeit, fejlődési irányvonalait és kilátásait. A tavalyi szegedi konferencián való részvétel után idén az NSKI már társrendezőként is felkarolta ezt az összmagyar tudományos rendezvényt.
Bali János, az NSKI igazgatója – tolmácsolva Szász Jenő elnök gondolatait – hangsúlyozta, hogy a konferencia a nemzetépítés rendkívül értékes fóruma. Kifejtette, hogy a Kárpát-medencei magyarság legértékesebb erőforrása a humánvagyona, szülőföldön boldogulásunk feltétele pedig a világnemzetté válás. Szónokyné Ancsin Gabriella főszervező, a Szegedi Tudományegyetem tanára megnyitójában kiemelte, hogy a migráció aktuális és fontos kérdését nagyon időszerű körbejárnunk, s a magyarság fontos ügyeiről egymás, magyarok közt szólnunk. Kertész Péter, a Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója üdvözölte, hogy az új látogató- és konferenciaközpont átadásával Ópusztaszer végre igazán a magyarság tudományos találkozóhelyévé is válhatott.
A délelőtti plenáris előadások keretében Vizi László Tamás, a Kodolányi János Főiskola rektorhelyettese, valamint Rácz Lajos és Sümegi Pál, az SZTE tanárai a Kárpát-medencei magyarság demográfiai jellegzetességeinek múltjából villantottak fel egymást kiegészítő izgalmas jelenségeket a történeti demográfia, a klímakutatás és a pollenalapú növényrekonstrukció módszereit segítségül hívva. A Szeri Csárdában elköltött ízletes ebéd és a Feszty-körkép inspiráló megtekintése után a szekció-előadásokra került sor 18 kutató részvételével. Az NSKI részéről Molnár Gergely az intézet Márai Sándorról elnevezett komplex kutatási programjának eredményeit ismertette, kiemelve, hogy a szülőföldről elvándorolt fiatalok hazahívása, illetve az otthon maradottak helyben tartása a magyarság jövőjének egyik legfontosabb záloga, melyet a tudományos kutatás mellett alkalmazott módszerekkel is segíteni kell. Schwarcz Gyöngyi és Szabó Balázs pedig az NSKI és a KSH Népességtudományi Kutatóintézet közös kutatását mutatta be az 1985 után a szomszédos országokból Magyarországra költözött magyar népesség demográfiai és gazdasági hatásairól, területi elhelyezkedéséről.
Másnap pedig a délvidéki-szerémségi szórványterületek bejárására indultak a résztvevők közül 26-an, hogy értékes találkozásokra kerítsenek sort a helyi magyar közösségekkel, szállásuk a máig 70 %-ban magyar többségű Maradék településen volt. |
