A konferenciához olyan szakmai partnerek csatlakoztak, mint a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának Marketing és Turizmus Intézete, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézete, Természettudományi Karának Földrajzi és Földtudományi Intézete, valamint Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának Vidékfejlesztési Intézete, továbbá a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, az MTA II. és IV. Osztály Agrártörténeti és Faluszociológiai Osztályközi Állandó Bizottsága, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, az MTA Pécsi Területi Bizottsága X. Osztályának Turizmusföldrajzi Munkabizottsága, illetve az MTA Pécsi Területi Bizottsága II. Osztály Gazdaság- és Társadalomtörténeti Munkabizottsága. A tudományos műhelymunka központi helyszínéül az orfűi önkormányzat által nemrég felújított, festői környezetben lévő Kézműves Pajta szolgált.
Dr. Gonda Tibor főszervező, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának tanára köszöntőjében kiemelte, hogy a vidéki örökséggel való foglalkozás fő célja nem más, mint a megőrzés elősegítése, az örökségi értékeket hordozó tevékenységek gazdasági célú hasznosítása, valamint piaci pozícióik javítása. „Az örökség lényege megközelítésünk szerint abban rejlik, hogy mit jelent az a ma embere számára. Ezért nem az évszázadokkal ezelőttit kell utánozni, hanem a mai ember számára fontos, különleges, egészséges, értékeket képviselő dolgokat újra felfedezni, és a hétköznapok során hasznosítani. Napjainkban a globalizációval szemben formálódó trendre a tudatos fogyasztói magatartás kialakulása és a helyi örökségi értékek felé fordulás a jellemző. Emellett a fenntartható fejlődés elveinek érvényesülése is mind jobban megfigyelhető a fogyasztói szokások változásában. Ezen pozitív folyamatok érezhetően növelik az autentikus vidék örökségi értékei és az ezekre épülő helyi termékek iránti keresletet, felértékelik az örökségi erőforrásokat hasznosító turisztikai kínálatot. Őszintén reméljük, hogy a konferenciánkkal magunk is szolgálni és segíteni tudjuk ezt a folyamatot – hangsúlyozta Dr. Gonda Tibor.
A plenáris blokkban Prof. Dr. Törőcsik Mária, a PTE KTKtanára A vidék új értékei a változó fogyasztó döntéseiben címmel tartott előadást, Dr. Lőrincz Katalin, a Pannon Egyetem docense pedig Úti cél és élettér: mit jelent a vidéki örökség a VEB2023 Európa Kulturális Főváros programban? című előadásában ismertette a jövő évben megvalósuló veszprémi projektet. A blokk végén Dr. Szalók Csilla, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanára emlékezett meg Csizmadia Lászlóról, a FATOSZ egykori örökös elnökéről.
A plenáris ülés után 6 szekcióban összesen 46, a turizmus témaköréhez kapcsolódó előadás hangzott el.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet szekciójában az Intézet munkatársai hat előadás keretében ismertették amagyarságszimbólumokat határon innen és túl.Ennek megfelelően Dr. Tőzsér Anett szekcióvezető a matyó népművészetnek a helyi turizmusra gyakorolt hatását mutatta be, Borbándi Erik pedig a Mátra turizmusának Trianon utáni felértékelődését elemezte, rámutatva arra, miért nem valósulhatott meg a Kékesre tervezett Patrona Hungariae-szobor. Az NSKI külhoni munkatársai közül a Zentáról érkező Kormányos Katona Gyöngyi a szakrális örökség és identitás szimbólumrendszerét elemezte egy lokális bácskai közösség életében, a nagyváradi Szilágyi Ferenc a Partium magyarságszimbólumait ismertette, míg Felvidékről Gabri Rudolf az Ung-vidéki magyarságszimbólumokat, Csonka Ákos pedig a zselízi Sacher-kultuszról megjelentetett könyvet, a „Csokoládéba öntött isteni adományt” mutatta be a hallgatóságnak.
A konferencián külön szekciók foglalkoztak – többek között – a vidéki örökség és a helyi társadalom viszonyaival, valamint az értékteremtéstől a piacra jutási fázisig tartó folyamatokkal. Mindezek mellett szó esett a vidéki örökségi értékekre épülő innovatív – különösen a bor- és gasztroturizmust érintő – turisztikai termékfejlesztésekről, a helyi értékekről, mint közösségi erőforrásokról, az értékteremtésről és a fenntarthatóságról, valamint a vidéki turizmus fejlődéséről. A konferencia az elméleti tudástér mellett a gyakorlat elemeibe is bepillantást engedett: a résztvevők az előadások szünetében a Mecsekvidék termelői által bemutatott helyi termékeket kóstolhatták és vásárolhatták meg.