A Miskolci Egyetem és az ÉMORKA a Magyarország és a szomszédos országok felsőoktatási intézményeiben tanuló hallgatók számára írja ki a megmérettetést, amelyre 3 fős hallgatói csapatok nevezhetnek periferikus térségek vagy települések foglalkoztatási kezdeményezéseit, programjait értékelő, elemző pályamunkával.
Az idei évben az NSKI Fenntartható gazdasági és területi együttműködések osztályának két munkatársa, Nagy Nóra stratégiai referens és Schwarcz Gyöngyi osztályvezető vett részt a verseny megvalósításában. Schwarcz Gyöngyi a pályázatok előzetes elbírálásában, illetve a helyszínen a zsűri munkájában is közreműködött.
Az idei verseny döntőjére is kiválóan felkészült egyetemi csapatok érkeztek, akik színvonalas kiselőadásokat tartottak a kiválasztott térségek, települések foglalkoztatási gyakorlatáról, illetve kreatív és előremutató fejlesztési ötleteket, irányokat fogalmaztak meg a továbblépés érdekében. A barátságos és támogató légkörben zajló versenyt a Szegedi Egyetem Mérnöki Karának Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszakos hallgatóiból álló csapata nyerte Cserdi, az innovatív cigányfalu című pályamunkával. Második helyezett a Babeş-Bolyai Tudományegyetem csapata lett Az élhetőbb Sepsiszentgyörgy című, a város fejlesztési és modernizálási kísérleteit elemző, illetve továbbgondoló dolgozattal. A Miskolci Egyetem csapata nyerte el a harmadik helyet, ebben a dolgozatban a szerzők egy elméleti konstrukciót alkottak meg arra, hogy egy létező, társadalmi innovációnak számító civil kezdeményezés hogyan adaptálható hátrányos helyzetű térségek foglalkoztatási problémáinak megoldására. Az említett csapatok az ÉMORKA által felajánlott pénzjutalomban részesültek.
A zsűri tagjai, Dr. Gébert Judit, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara által működtetett kutatóközpont munkatársa, Brunda Gusztáv vállalkozásfejlesztési szakértő, valamint az NSKI és a versenyt szervező Miskolci Egyetem közreműködő munkatársai egyetértettek abban, hogy az egyetem és az ÉMORKA kezdeményezése szakmai szemmel is mindenképpen továbbgondolásra érdemes. Fontos megtalálni és motiválni a vidék problémái iránt érdeklődő, megoldásukért elkötelezetten tenni akaró, felsőoktatásban tanuló fiatalokat. Szükség lenne ugyanakkor arra is, hogy akik éreznek kellő erőt, elszántságot magukban arra, hogy – akár a tanulmányaik befejezése után hazatérve, vagy egyszerűen csak helyi fejlesztésekért elkötelezett szereplőként – tegyenek valamit szűkebb térségük felemelése érdekében, azok számára az ehhez szükséges tudás, alapismeretek és a segítő-támogató szakmai közösség elérhető, megtalálható legyen.
