A nyitórendezvényre a papköltő születésének 120. évfordulóján, szülőhelyén, Hernádszentistvánon került sor egy megemlékezés keretén belül, majd az év folyamán számos, személyéhez kötődő rendezvény valósult meg. Volt többek közt: rajzpályázat, esszéíró verseny, versmondó fesztivál, de szobrot is állítottak személyének a Nagykaposi Magyarház udvarán, melyet egy ünnepélyes emlékkonferencia keretén belül avattak fel szeptember 26-án.
A széleskörű és igényesen gazdag programsorozat egy emlékmisével zárult le a jeles felvidéki személyiség az Úrhoz való megtérésének helyszínén és évfordulóján, vagyis Pannonhalmán november 9-én.
A szentmisét Balogh Péter Piusz atya, a Gödöllői Premontrei Perjelség kormányzója celebrálta a Pannonhalmi Bazilikában. Az emlékmise után pedig a Boldogasszony-kápolnában folyt tovább a megemlékezés, ahol a nagykaposi Erdélyi János Vegyeskar, az Erdélyi János Irodalmi Kisszínpad, és a CSAK zenekar műsor-összeállításával tisztelegtek Mécs László emléke előtt, majd az emlékét őrző márványtábla megkoszorúzásával zárult az ünnepség.
Az ünnepi hangulatú szertartásra az egész Kárpát-medencéből érkeztek vendégek, akik számára jelentős a papköltő kultusza. Felvidékről egy busznyian, javarészt Nagykaposról érkeztek megemlékezők, de jelen voltak a Via Nova ICS képviselői, valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai is.
„Úgy érzem az emlékév teljesítette a küldetését, hogy megfelelőképpen emléket állítsunk, tisztelegjünk Mécs László személye és munkássága előtt. Igyekeztünk ráirányítani a figyelmet Kárpát-medencei szinten arra, amit ő képviselt. Ember volt, magyar és költő. Mindháromból a legkiemelkedőbb. Példaként állhat bárki előtt, aki fel meri vállalni azt a szellemiséget, amit képviselt. Ez volt az emlékév fő üzenete, amit úgy gondoljuk, hogy méltóképpen közvetíteni tudtuk. Ebben óriási szerepe volt a Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek és külön Szász Jenő elnök úrnak, aki elvállalta a védnöki szerepet" – nyilatkozta Gabri Rudolf a Nagykapos és Vidéke Társulás elnöke.