Az ötvenöt Kárpát-medencei kortárs magyar művész Boldogasszony ábrázolását felvonultató kiállítás megnyitó rendezvényére június 19-én került sor a Munkácsi Várban. Felszólalt Galaj Sándor, Munkács város polgármester-helyettese, Buhajla József ungvári magyar főkonzul, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Tóth Norbert, a kiállítás kurátora, Popovics Béla helytörténész, valamint Nm. és Ft. Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye megyéspüspöke. A kiállító művészek közül jelen volt Dr. Kopriva Attila, Erfán Ferenc és Molnár János.
Egy ilyen kiállítás magasra emeli városunk kulturális státuszát – mondta Galaj Sándor – hozzátéve, hogy emellett a helyszín szimbolikus jelentőséggel is bír, hiszen a Munkácsi Vár összeköti a magyar és az ukrán történelmet. A polgármester-helyettes továbbá kifejezte abbéli örömét, hogy munkácsi születésű művész is megjelenik a kiállítók között.
A 2015-ben elindult tárlat-sorozat a Kárpát-haza részeit összekötő kapocs, s mint ilyen, a magyarok számára rendkívüli jelentőséggel bír – szögezte le Buhajla József, majd megköszönte a munkácsi városvezetésnek, a vár igazgatójának és a Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek, hogy a kiállítás létrejöhetett Ungvár, Beregszász és Nagyszőlős után most Munkácson is.
Szász Jenő háláját fejezte ki, hogy Munkács a Szűzanyával együtt az NSKI-t, az anyaországiakat és a más nemzetrészekből érkezőket is befogadta. „Elődeink által megszentelt területen vagyunk, ahol ezeréves kötődésünket fejezhetjük ki a magyarok Nagyasszonya iránt, annak a mindmáig élő kapcsolatnak köszönhetően, amely akkor jött létre, mikor Szent István felajánlotta országunkat és nemzetünket Máriának” – fogalmazott az NSKI elnöke.
Tóth Norbert elmondása szerint - a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökének kezdeményezésére - három évvel ezelőtt ötvenöt kiemelkedő kortárs magyar művészt kért fel, hogy fogalmazza meg azt a sokrétegű, összetett Boldogasszony képet, melyet a művészet évezredek óta minden korban megtesz. „Az alkotók pedig létrehozták azt a csodát, melyet minden ember természete szerint magában hordoz, azonban az csak keveseknek adatik meg, hogy megteremtsék a kapcsolatot Ég és Föld, természet és Teremtő között” – mondta a kiállítás kurátora.
Nagyon mély történelmi gyökerekkel rendelkezik a Mária-kultusz Magyarországon – jelentette ki Popovics Béla. A helytörténész úgy véli, nem véletlen hogy a magyar nyelvben olyan sok kifejezéssel illethetjük Krisztus édesanyját, ez is annak a tiszteletnek a mélységét támasztja alá, amelynek a gyökerei valószínűleg nem a Kárpát-medencében keresendőek, hanem már sokkal korábban népünk történetében.
Nm. és Ft. Majnek Antal úgy vélte, az emberiséggel szembeni gonosz erők növekedése láttán egyedül Jézusban lehet a reményünk. Szent Ágostont idézve hozzátette, ha az Úristen a láthatatlan világból a látható világba Szűz Márián keresztül jött el, akkor nekünk is a legkönnyebb Szűz Márián keresztül közeledni az Úristenhez.
