| Az intézetvezető kiemelte: a nemzetegyesítés jól működő, összefüggő rendszerek felállításából áll az élet minden területén, és amikor a magyar ifjúság helyzetét vizsgálják, elsőrendű nemzetstratégiai feladatuknak tesznek eleget. Az ifjúság 2010 óta nem probléma, hanem erőforrás – mondta.
Szász Jenő kitért arra is, hogy a lassan eltűnő államhatárok ellenére a Kárpát-medencében szétszóratott magyarságot az asszimiláció, a kivándorlás és a vegyes házasságok néhány évtizeden belül felszámolhatják. Az intézményi és jogi, gazdasági megmaradásban sem állunk jól – állapította meg kiemelve, hogy az autonómiák széles körű és többszintű rendszere a megmaradás legjobb biztosítéka a normatív és garantált pénzügyi források mellett.
A külhoni magyarság kérdése elsősorban gazdasági kérdés – mutatott rá, és azt szorgalmazta, adjanak új fogalmat a hazának, ne a 93 ezer négyzetkilométerben gondolkodjanak. Jelezte: kidolgozták a Kárpát-haza fejlesztési koncepciót, és ezen belül kimunkálták a nemzetegyesítés fejlesztési programját is hétéves időtartamra.
Patyi András, a rendezvénynek otthont adó Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntőjében az intézmény épületére utalt, azt mondta: az az újjászületésről szól, arról, hogy egy pusztulásra ítélt, a demokratikus kormányok idején is veszni hagyott nemzeti hagyomány megmenthető. Az egyetem – amely egyszerre katonai és rendészeti tisztképző, valamint a közigazgatási képzések központja – ma a magyar állam újjászervezésének jelképe – fogalmazta meg.
A magyar állam hosszú távon nem lesz sikeres, ha nem áll mögötte átgondolt nemzetstratégia és jövőkép. A jövő mindig a fiataloké – emelte ki a rektor, aki szerint a trianoni békediktátum elsősorban az ifjúságot ölte meg.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának társadalmi szervezetek munkacsoportja tavaly decemberben fogalmazta meg, hogy nagyon keveset lehet tudni a külhoni magyar nemzetrészek ifjúságának helyzetéről, ezért ezt fel kellene tárni egy kutatás keretében. A feladatra az NSKI-t kérte fel.
A kutatás a Kárpát-medence külhoni régiói 15-29 év közötti magyar ifjúságának vizsgálatára vállalkozik. Alapvető célja – a külhoni magyar ifjúság helyzetének ismeretében – olyan stratégia javaslatcsomag megfogalmazása, amelyet a politikai döntéshozatalban közvetlenül érintett szervezetek a gyakorlatban is alkalmazni tudnak – körvonalazták.
A kutatás megállapításairól szóló kötetet november 14-éig publikálják, és akkor lesz a záró konferencia is. A kutatást az NSKI finanszírozza, teljes költségvetése 18,6 millió forint.
A rendezvény arra is alkalmat adott, hogy az NSKI bemutassa a nagyközönségnek Kárpát-haza Szemle kiadványsorozat hatodik, Külhoni Magyar Ifjúságkutatás – 2014, Metszetek című kötetét, mely a külhoni magyar ifjúság regionális helyzetképei mellett ifjúsággal foglalkozó gyakorlati szakemberek beszámolóit, tanulmányait tartalmazza.
Forrás: MTI / NSKI | 
