Az erdélyi Kide falu Nyirő József papi szolgálatának utolsó és élete fordulópontjának helyszíne. Ozsváth Judit – a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója, a Pszichológia és Neveléstudományok Kar adjunktusa, a Vasárnap, a Keresztény Szó és a Magiszter folyóiratok munkatársa – fejében született meg a gondolat, hogy a falu kulturális fejlődésének előmozdítása érdekében és a nagy elődnek is emléket állítva, jöjjön létre a településen egy falusi kiskönyvtár. Varga Gabriella – aki Budapesten élő erdélyiként 2005 óta foglalkozik külhoni könyvtárak alapításával –, magyarországi felajánlásokból gyűjtött össze egy induló készletet. Időközben az ügy mellé állt az Excenter-Demo Stúdió Kft. és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet is. Mindezek eredményeképpen Kidében, október 4-én a Falunapon ünnepélyes keretek között megtörtént a Nyirő József Könyvtár hivatalos megalapítása. Az esemény – egy tanút idézve – „nagyon-nagyon szép volt, törölgették a szemüket az emberek”.
Az ünnepi ökumenikus istentiszteletet és a gyerekek-fiatalok aradi vértanúkról való megemlékező műsorát követően, Nagy Tibor Sándor református lelkipásztor, a Kide Egyesület elnöke áttekintette a neves író, kilépett katolikus pap, politikus és újságíró életútjának kidei szakaszát. Ozsváth Judit az Eudoxia 20 Alapítvány és Jámbor János ügyvezető titkár írásos üzenetét tolmácsolta, aki az alkotó ember és általa a mű megszületésének fontosságát hangsúlyozta, Varga Gabriella pedig rövid üzenetlevelében mondott köszönetet mindazoknak, akik a kezdeményezés mellé álltak s közös összefogásukkal lehetővé tették, hogy az álom megvalósuljon, a könyvek kidei szentélye megszülessen.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet képviseletében Puskás Attila ünnepi beszédében kiemelte: sokan szerették és szeretik Székelyföldet és a székelységet, de kevesen tudták szeretetüket olyan maradandóan szavakba önteni, mint Nyirő József. Kevesen tudtak annyi lelkierőt adni a székelységnek – és ezáltal az egész magyar nemzetnek –, mint amennyit Nyirő József adott és ad. „Adja Isten, hogy tanuljunk meg együtt örülni, hogy a székely és magyar anyák és apák, nagyanyák és nagytaták gyerekeiktől, unokáiktól ne a nyugat talmi ajándékait kérjék, hanem majdan születő gyerekek mosolyát. És adja Isten, hogy soha ki ne fogyjon belőlük a magyar szó, Nyirő József anyanyelvének szavai” – zárta szavait a díszvendég.
Az ünnepi beszéd után a könyvek legfőbb ajándékozója, a néhai szombathelyi tanár, költő, szépíró, szakíró és dalszövegíró, Balogh József özvegyének adománylevelét ismertette Jakab Berta nyugdíjas tanítónő. Soraiban Balogh Józsefné Anikó azt is felidézte: férjével három alkalommal jártak Erdélyben, és azt a szeretetet, kedvességet és szívélyességet, amit útjaik során az itt élő emberek részéről tapasztaltak, sohasem tudták feledni
A könyvtáralapítás műsora Balogh József két versével, az Ádventi mesélő és az Aradi őszi dal című költeményével zárult, amelyeket Balog Orsolya és Oláh Szilárd, a kolozsvári Református Kollégium végzős diákjai tolmácsolásában hallgathattak meg az ünnepre egybegyűltek.