Párkányi Raab Péter (Magyarország, Balassagyarmat, 1967) szobrászművész munkássága egy teljes és kerek világba nyújt betekintést, melyben egyszerre van jelen a rész és az egész koherens egysége, a hagyomány tisztelete és az állandó megújulás képessége.
Művészete mégis, vagy éppen ezért egységes képet mutat. Szobrai által a teljesség megteremtésére törekszik, melyben párhuzamosan van jelen a szépség, jóság, igazság és a szentség belső harmóniája. Művei megalkotása során egy olyan belső utat jár be, melyre természete szerint minden ember eleve rendeltetett: miközben épül benne a lélek-lajtorja, összekösse a földet és az eget, a természetet és a Teremtőt, hogy létrehozza a tiszta, szakrális alkotást, amely serkenti az életet és képes létrehozni a kultúrát.
Műveivel sajátos, egyéni világot teremt, melyet szakrális realizmusnak nevezhetünk. Önálló utat jár be, nem követi a divatok, trendek, globális művészeti folyamatok éppen aktuális elvárásait. Szabadságszeretete és a szépség szolgálata iránti vágya akaratlanul a biztos fundamentumhoz, a hagyomány szeretetéhez, tiszteletéhez, megéléséhez vezeti, és annak innovatív művészi újrafogalmazására sarkallja.
Párkányi Raab Péter az elmúlt évtizedekben számos kiemelkedő hazai és nemzetközi elismerést kapott munkásságáért. Szobrászművészete mellett fotóművészete is jelentős. A Via Lucis szobrai és az arról készült fotók egyaránt az ő keze munkáját dicsérik.
