A huszonnyolc éves vajdasági művész festésmódja az absztrakt expresszionizmuson, azon belül is a gesztusfestészeten alapul. Úgy véli, az alkotás akkor jó, ha spontán, friss, kitörésszerű. A munka folyamán a festmény állandó mozgásban van, szinte automatikusan történik a foltok felvitele, mégis tudatosan igyekszik egyensúlyban tartani a kép kompozícióját. Festményein ezek az expresszív gesztusok konstruktív, mértani elemekkel párosulnak, egyfajta ellentétet teremtve, mégis harmóniát létrehozva.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke ünnepi beszédében emlékeztetett, hogy nemsokára meggyújtjuk a harmadik, rózsaszín, örömet jelző gyertyát az adventi koszorún, majd felhívta a figyelmet, hogy a modern kori fényűzés lassan kiűzi szívünkből az igazi értékeket, a szeretetet, az együttérzést, a kegyelmet. Szász Jenő ezért arra kért mindenkit, hogy így karácsony előtt, a rohanó hétköznapokból lépjenek ki, álljanak meg egy percre, s együtt tekintsék meg a kiállított képeket, amelyek az isteni harmónia üzenetét hordozzák.
„A festmények motívumain átszüremlő abszolút szabadság, szeretet, jelenlét és otthonosság valamennyiünket megérint” – mondta Pirityiné Szabó Judit, hozzátéve, hogy Pesti Emma képeiből az isteni érintést, teremtő odafordulást tapasztalhatjuk meg. A szülőföld, ami a teremtő képzelet biztosítását szolgáló alap, egy nélkülözhetetlen, evilági otthon is a művész számára, ahol barátok és értő közönség veszi körül, ahol szeretik és megbecsülik – szögezte le a főosztályvezető.
Szemadám György szakmai megnyitóbeszédében bevallotta, hogy félt a felkéréstől, mivel nem ismerte a művészt, de az anyagot meglátva elszállt a bizonytalansága. Mint elmondta, a fiatal festő hagyományos anyagokkal, vászonra dolgozik és még hisz a táblakép műfajában. Hiszen mindez az önmegvalósítási lázban égő korosztály képviselőinél nem mondható túl gyakorinak. Pesti Emma igazi nőművész, amely nem csak nemére, hanem stílusjegyeire is vonatkozik – tette hozzá a festőművész.
