| Szerdán, február 13-án újabb rendhagyó tárlatvezetésre és beszélgetésre került sor a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Csók István Képtárában Jankovics Marcell Trianon kiállításán. Az elszakított országrészekből érkező vendégeket - Bicskei Zoltán grafikust és filmrendezőt Délvidékről, Erfán Ferenc festőművészt Kárpátaljáról, Agócs Gergely népzenészt, néprajzkutatót Felvidékről, illetve Molnár Miklóst, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöki kabinetvezetőjét Erdélyből - Vakler Lajos újságíró, a Fehérvár Médiacentrum szerkesztő riportere kérdezte. |
| Jankovics Marcell tárlatán 1526-tól 2016 decemberéig - a Trianoni békediktátummal való összefüggéseikben - jelennek meg a magyar történelem eseményei. A kiállítás emeleti teréhez szellemi lépcsősor vezet, amelynek mentén a külhoni területek magyar gyerekei fogalmazzák meg gondolataikat Trianonról. Egy stilizált kapun belépve érünk a kiállítótérbe, ahol többrétegű szimbólumrendszer foglalja egységbe a műalkotásokat.
A beszélgetés során Bicskei Zoltán, grafikus, filmrendező és kultúra-szervező, a Magyar Művészeti Akadémia tagja kiemelte, hogy: „Jankovics Marcell tárlata fantasztikusan összetett, a korszak igen alapos ismeretét tükrözi. Vannak dolgok, amelyeken nem tudunk változtatni, csak akkor, ha tesszük a dolgunkat. Ha jól csináljuk, előbb-utóbb átsüt rajtuk gondolatiságunk, felfogásunk, látásmódunk.”
Erfán Ferenc festőművész, az Ungvári Szépművészeti Múzeum igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia tagja fontosnak tartotta kiemelni: „Végezzük a dolgunkat, mint magyarok. A nyelv, a történelem, a népdalok, a néptánc, a népszokások, egyszóval a kultúránk nem más, mint kapocs.”
„A mai magyar közbeszédben a Kárpát-medence kifejezés veszített az érvényességéből, már jellemzően a Kárpát-medence magyarok lakta régióit értik rajta. Kicsit mintha beszűkült volna a tudatunk. Pedig a liptói szlováknak vagy a fogarasi románnak a dédapja és annak a dédapja is a Szent Korona alattvalója volt” - hangsúlyozta Agócs Gergely népzenész, néprajzkutató.
Molnár Miklós, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kabinetvezetője kifejtette: „A hősök rendszerint csata alatt születnek. Trianon hősei csata után születtek: saját felmenőink, nagyanyáink, nagyapáink, a szüleink. Tanítóink, művészeink és egészen egyszerű emberek, akik megadták nekünk, mai magyaroknak az esélyt, hogy száz év után meghaladjuk és legyőzzük Trianont. Nézzük meg, hogy az akkori ítélkezők, vagy haszonélvezők és potyautasok közül kivel cserélnénk ma? A kegyetlenül darabjaira hullott Jugoszláviával? Ukrajnával vagy Romániával? Az iszlamizálódó Angliával és Franciaországgal? Úgy gondolom, hogy senkivel sem!”
A tárlattal kapcsolatos további információk a trianonkiallitas.hu weboldalon találhatók.
|
