Vissza

Nemzetstratégiai Kutatóintézet

Nyitóoldal > Hírarchívum > Sánta Csaba erdélyi szobrászművész- virtuális tárlat ...

Sánta Csaba erdélyi szobrászművész- virtuális tárlat a Kárpát-haza Galériában

A Kárpát-haza Galéria online tárlatának október-novemberi kiállító művésze: Sánta Csaba erdélyi szobrászművész

A kiállítás időtartama: 2020. október 26 – november 8.

Sánta Csaba

erdélyi szobrászművész

(Szováta, 1964 - )

Általában a népművészethez nyúlok vissza, főleg a régi kovácsolt vasak indították el a művészetemet, illetve ezekből ihletődöm sajátos módon. A környékbeli épületek, a népviselet motívumaiból, ornamentikájából – így járt el valamikor Constantin Brâncuși is, illetve a zenében Bartók Béla.

Sánta Csaba kisplasztikáinak elemeit nem a közelmúltból, hanem a kultúra és a mítosz mélyrétegeiből válogatja. A fémszobrok hűvös tapintása látszólag valamiféle távolságtartást sugall, azonban a művek alkotójuk kézmelegétől lágyuló viaszból születtek, majd az olvadt forró bronzból – a művész saját öntőműhelyében – szilárdultak “felnőtt” szobrokká.

A stilizált állati és emberi testrészek, a háromszögek, a négyzetes, félkörös és spirális alakzatok, fonatok változatos kombinációi a privát és kollektív emlékezetben többé kevésbé megőrzött, mára csak töredékeiben létező, tradicionális világ szomorkás-ironikus lenyomataivá válnak. Másfelől közelítve viszont a teremtés, az örök újjászületés szokatlan, mégis szeretnivaló, személyes emlékműveiként szolgálnak, amelyet az itt-ott felbukkanó, finoman vésett Életfa-motívum is felerősít. A lapos, félkörös elemek a magyarok rokonának tartott,,névadó”hunok – Ungarn, Hungary – áldozati üstjeinek díszítéseiből eredhetnek, míg a négyzetes mintázat a reneszánsz épületek homlokzatának gyémántkvádereit, a művész szűkebb környezetében pedig a kapuk kőoszlopainak beosztását idézi fel. A spirális alakzat – ami lehet bajusz vagy sarkantyú – a férfi princípium, a háromszög pedig a női princípium közérthető ikonja. Sánta Csaba teremtményei nem statikusak, többféleképpen is posztamensre helyezhetők, mintha önálló életre vágynának, s alig bírják kivárni a sötétség eljöttét, amikor szabadon billeghetnek, játékosan csavarodhatnak vagy boldogan fickándozhatnak. Közöttük bújuk meg a farsangi játékok főszereplője, az incselkedő, megkísértő, gyakran elrettentő, máskor mókás ördögfigura, aki ismerve titkos vágyainkat és félelmeinket talán a legnagyobb befolyással bír cselekedeteinkre.

/Szűcs György művészettörténész/

 

Sánta Csaba 1964-ben, Szovátán született

1982 Művészeti Líceum, Marosvásárhely

1990 Ioan Andreescu Képzőművészeti Egyetem, szobrász szak, Kolozsvár

Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a MAMŰ csoportnak, az UAP csoportnak, a Barabás Miklós Céhnek. Alapító tagja a Kusztos Endre képzőművészeti egyesületnek.

A ’80-as évektől egyéni és csoportos kiállításokon találkozhat alkotásaival a közönség. Szobrai megtalálhatóak köz- és magángyűjteményekben. Kisplasztikái mellett, köztéri szobrai is jelentősek.

Köztéri munkák:

Szent László, Tordaszentlászló 1992;

Tamási Áron, Farkaslaka 1997;

Szent István, Hármasfalu 1998;

Hadiárva (tíz magyar évszázad), Szováta 2001;

Kossuth Lajos, Gyergyócsomafalva 2001;

1848-as emlékmű, Csíkdánfalva 2002;

Domokos Kázmér, Szováta 2004;

Szent István, Bihar 2005;

Mercurius Apát, Szentjobb 2006;

Jánosy József honvédőrnagy, Oroszhegy 2010;

Tamási György olvasókanonok, Oroszhegy 2010

 

Sánta Csaba szobrászművész műhelye

Sánta Csaba, Szovátán élő szobrászművész, varázslatos, egyéni világába léphetünk be következő kiállításunkkal

Sánta Csaba, Szovátán élő szobrászművész kiállítása

 

BELÉPÉS REGISZTRÁCIÓ
Impresszum, Adatvédelmi tájékoztató, Nyitóoldal, Kapcsolat, Bemutatkozás, Oldaltérkép, Szakmai tevékenység, Hírek, Fotógaléria, Közérdekű adatok

Minden jog fenntartva. Nemzetstratégiai Kutatóintézet © 2024