Sinko Szabina Mariborban született, de gyermekkorától kezdve Lendván él. A festőművészet mellett díszlet- és bábtervezéssel is foglalkozik. Tanulmányait a Maribori Egyetem Pedagógiai Karán végezte, ahol jelenleg is docensként tanít báb- és díszlettervezést. Tanulmányai befejezése után 1993-ban Lendván megalapította a Pupilla Bábszínházat, mely azóta az egyik legismertebb és legszínvonalasabb bábszínházzá nőtte ki magát. Számos színházi előadás vizuális megtervezése fűződik a nevéhez Szlovéniában és külföldön egyaránt. Önálló és csoportos kiállításai mellett több gyermekkönyvet illusztrált, valamint a szlovén Litera Kiadó Piramida sorozatának borítóterveire is megbízást kapott. 2010-ben a Ljubljanai Egyetem kitüntetésben részesítette a bábjáték és színház területén végzett kimagasló munkásságáért, tevékenységéért.
A Szlovén Köztársaság részéről példaértékűnek nevezte Szász Jenő, hogy egy magyar gyökerekkel rendelkező nagykövetet nevezett ki Budapestre, ami mindennél beszédesebben jeleníti meg a kiváló magyar-szlovén kapcsolatokat. „Azt hiszem az Önök nevében is beszélhetek, amikor azt mondom, hogy a környező országok, ahol külhoni magyar közösségeink élnek, követhetnék ezt a jó példát” – szögezte le a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.
A közelgő Magyar Kultúra Napjára hivatkozva Szász kiemelte, hogy ezt az ünnepet - a Himnusz kéziratának véglegesítését jelentő napot - csak negyed évszázada, 1989 óta ünnepli az egyetemes magyarság. „Azóta feladatunk megteremteni a hagyományőrzés és a korszellem megkövetelte állandó megújulás egészséges, kulturális értékteremtő egyensúlyát. Azóta kötelességünk külhoni magyar kulturális értékeinkkel gazdagítani az anyaországot, és beépíteni értékeit a honi művelődési életbe. És azóta kötelességünk hitet tenni az egységes, valódi és igaz magyar művészet mellett.” Az Intézet vezetője szerint Sinko Szabina és művészete is ennek a kötelességnek tesz eleget.
Őexcellenciája Ksenija Škrilec kiemelte, hogy mindig boldogsággal töltti el mikor Szlovénia, illetve Muravidék Budapesten mutatkozhat be. Elmondása szerint leginkább a kulturális megjelenés áll hozzá legközelebb, hiszen ez az a terület, amely a diplomáciának is eszköze. A művészet a lelkünket úgy szólítja meg, ahogy a szavak képtelenek, így a legmélyebb rétegekig is elér – mondta a nagykövet, majd megemlítette: „a legnagyobb öröm, hogy egy földim mutatkozik be Budapesten, hát még ha ráadásul egy volt gimnáziumi osztálytársam” Büszkeségét fejezte ki továbbá, hogy két napon belül Szlovéniában közös magyar-szlovén kormányülésre kerül sor, amely szintén két ország közti kiváló viszonyt bizonyítja.
A Kárpát-medence hatalmas olvasztótégely, amely vonatkozik a művészetre is – kezdte beszédét Benedek Katalin művészettörténész, majd kifejtette: a művészek sokféle világlátást forrasztanak össze egységes magyar művészetté. „A Kárpát-medencére való nyitás tehát ennek a többféle, s mégis egységes látásmódnak az elfogadását jelenti. Nem egyszerűen arról van szó, hogy vannak magyarok, akik magyar közegben élnek, és más magyarok, akik különböző tájegységekben, más-más nemzeti közegben alkotnak, hanem kultúrák együttéléséről, amelyek egyre közelebb kerülnek egymáshoz, hatnak egymásra. A muravidéki művészet is részét képezi összmagyar művészetünknek.”
Az est fényét Kovács Nóri, a Népművészet Ifjú Mestere díjas előadóművész dalcsokra emelte. A kiállítás február 17-ig tekinthető meg a Teréz körúti Forrás Galériában.
