Az együttműködési megállapodás újabb lépést jelent a nemzeti integráció megvalósítása felé. A stratégiai partnerek közös célja ugyanis, hogy – a Kárpát-medencét egységes gazdasági, kulturális és oktatási térként meghatározó koncepciót a sport területére is kiterjesztve – együttműködjenek a határokon átívelő sporttevékenység szervezésében, megteremtve ezzel a határon túli magyar nemzeti közösségek aktív részvételének lehetőségét.
A Magyar Asztalitenisz Szövetség elnöke Nátrán Roland úgy fogalmazott, hogy megállapodás egyik lényeges eleme annak az egyébként természetesnek tekinthető állapotnak a helyreállítása, illetve megteremtése, hogy a Magyarországon élő sportolók és a határon túl élő nemzettársaik együtt versenyezhessenek az asztalitenisz sportágban, együtt fejleszthessék tudásukat és együtt készülhessenek arra, hogy komoly eredményeket érjenek el nemzeti és nemzetközi szinten.
A megállapodás szellemében a Szövetség már meg is tette az első fontos lépést, hiszen módosította szabályzatát, amelynek eredményeképpen immár a határon túl élő magyar sportolók is elindulhatnak a Magyar Asztalitenisz Szövetség által szervezett versenyeken.
A Magyar Asztalitenisz Szövetség azon dolgozik, hogy a magyar asztalitenisz sportág szervezettsége, a megrendezésre kerülő versenyek színvonala, illetve a magyar utánpótlás és felnőtt válogatottak felkészülési lehetőségei sokkal jobbak legyenek, mint bármely más környező országban. A Szövetség a lelki kötelékek mellett ezzel is motiválni kívánja a határon túli versenyzőket abban, hogy a magyar versenyrendszerben versenyezzenek.
Nátrán Roland hangsúlyozta: a megállapodás törekszik arra is, hogy az asztaliteniszt érintően elindult sportágfejlesztési program keretin belül megvalósuló fejlesztések ne álljanak meg Magyarország határainál, hanem a magyar érdekeltségű határon túli klubokat is bevonják ebbe a munkába. A Szövetség érdeke, hogy a kiemelkedő szakmai munkát végező határon túli magyar klubokkal erősítse a magyar mezőnyt – fogalmazott. Kitért arra, hogy a megállapodás részét képezi a hazai és határon túli sporttevékenység összehangolása, Kárpát-medencei szintű versenyek szervezése, illetve uniós és más pályázatok útján a közös forrásszerző tevékenység is.
A külhoni magyarság többleterőforrást jelent az anyaország számára, ezért kell „Kárpát-hazában” gondolkodnunk – fogalmazott a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. Szász Jenő felidézte a magyar kormány alapító szándékát, mely szerint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet arra hivatott, hogy a XXI. századi modern eszközrendszerrel találjon megoldást mindarra, amit a XX. század okozott nekünk, magyaroknak.
Az elnök hangsúlyozta a nemzetegyesítés lelki és közjogi alapjait megteremtő – a nemzeti összetartozás tanúságtételéről és a kettős állampolgárságról szóló – törvények fontosságát, melyek a Magyar Asztalitenisz Szövetséggel való együttműködéshez is alapot teremtettek.
Egy külhoni magyar sportoló azon túl, hogy közjogilag kifejezheti a magyar nemzethez tartozását, immár – a Magyar Asztalitenisz Szövetség szabálymódosításának eredményeként – részt vehet a magyar bajnokságban, vagy kiemelkedő teljesítménnyel akár a magyar válogatott tagja lehet. Mindez lehetővé teszi számára, hogy a szülőföldön való boldogulás mellett a magyar nemzet sportolójaként élje mindennapjait – fogalmazott az NSKI elnöke, kiemelve, hogy a Magyar Asztalitenisz Szövetség az első, amely intézményesített formában megtette ezt a lépést, és célként jelölte meg a példa kiterjesztését más sportágakra.
Szász Jenő kifejtette: a nemzeti integráció nem más, mint összefüggő Kárpát-medencei rendszerek építése az élet minden területén, így a sportban is. Fontos, hogy ne álljunk meg a mai 93 ezer négyzetkilométeres terület közigazgatási határán, hiszen a magyarok ősi szállásterülete a Kárpát-medence. Egy nemzet sikerét a sport nagyban segítheti, így nem mindegy, hogy Magyarország 10 milliós népességében, vagy a 12,5 milliós Kárpát-medencei magyarságban gondolkodunk.
Szász Jenő szerint gazdasági szempontból fontos tény, hogy bár a Kárpát-medencében több nemzetiség él, a legnépesebb a magyar közösség. Mi, magyarok a mozdony szerepét láthatjuk el a térségben, lehetőségünk és felelősségünk, hogy összefogva, magunkat megszervezve ezt kihasználjuk. A sport fontos része ennek az építkezésnek, hiszen egy-egy sportverseny a nemzeti büszkeséget, összetartozást is kézzel foghatóvá teszi milliók számára – zárta gondolatait az elnök.
