2015. március 16-án első alkalommal ünnepelhettük a magyar zászló és címer napját. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet a szombathelyi Őrvidék Házban tudományos konferenciával hívta fel a figyelmet nemzeti jelképeink fontosságára és meghatározó erejére identitásunkban.
Megnyitó beszédében Szász Jenő emlékeztetett: a jelenleg is használatos zászlót és nemzeti címert az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején használták először. Az Országgyűlés tavaly decemberben döntött arról, hogy március 16-át a magyar zászló és címer emléknapjává nyilvánítja.
A magyar emberek számára a nemzeti jelképek különleges jelentőséggel bírnak, mert azok, noha Magyarország határai nem esnek egybe a nemzet határaival, a nemzet közös nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva mégis egységesek – fogalmazott a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.
A konferencia résztvevőit levélben köszöntötte Hende Csaba, a rendezvény fővédnöke. A honvédelmi miniszter egyebek között hangsúlyozta: csak azok a közösségek lehetnek sikeresek, amelyek értik az összetartozás erejét, ezért aztán az összetartozás jeleként megadják nemzet szimbólumainknak a tiszteletet.
„Az a zászló, amelyet nem tisztelnek a katonák, amelynek nem adnak tiszteletet a civilek, nem zászló többé, csak bot és vászon, semmire sem jó” – írta a miniszter, hozzáfűzve: Magyarország zászlaja és címere minden magyaré, a Kárpát-medencében és azon is túl azt jelenti, hogy összetartozunk, egy nemzet vagyunk.
Az egykori 11-es huszárok laktanyája parancsnoki épületében neves budapesti és elismert Vas megyei történészek részvételével megrendezett konferencia mindhárom szekcióját nagy érdeklődés kísérte. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karát a szakma nagyjai, Dr. Bertényi Iván és Dr. Pandula Attila képviselték, előadásaikat árnyalták és kiegészítették a Dr. Rácz Györgytől, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettesétől és a Dr. Hidán Csabától, a Károli Egyetem tanárától hallottak. A második szekció nyitóelőadásában Dr. Töll László hadtörténész, ezredes, a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezetője a magyar szablya a hadtörténetben betöltött jelentőségére hívta fel figyelmet. Dr. Bali János, az NSKI igazgatóhelyettese a szimbólumok nemzeti identitásunkban betöltött szerepét hangsúlyozta, míg Mihály János székelyudvarhelyi kutató munkatársunk a székely nemzeti jelképek fejlődéstörténetét mutatta be. Dr. Bokányi Péter irodalomtörténész az armalista nemesi települések érdekességeire hívta fel előadásában a figyelmet. A délutáni szekció előadói lokális témákra fókuszáltak: Dr. Zágorhidi Czigány Balázs Vas vármegye címerének történetét, ikonográfiai, értelmezési kapcsolódásait mutatta be, majd Pál Ferenc a szombathelyi egyházmegye püspökeinek címerhasználatát elemezte. Kukor Ferenc a Rákóczi-jelképek közoktatásba történő beépítésére adott jó ötleteket, végül Takács Zoltán Bálint, a sárvári Nádasdy Múzeum igazgatója mutatta be a Nádasdy család címerhasználatát.
A szakmai rendezvényt a Göncölszekér Vándorszínház március 15-e szellemiségét megidéző műsora zárta.
