Az NSKI elnöke elmondta: a nemzetegyesítés elsősorban a szülőföldön való boldogulást kell a magyar, vagy a magyar kultúrkörhöz tartozó emberek számára megteremtse. Cél, hogy a közel száz éve szétdarabolt nemzet ne csupán egy apadó lelki forrásokból táplálkozó virtuális közösség, ne csak magyar útlevéllel rendelkezők adminisztratív halmaza, hanem egy, a mindennapi élet sűrű kapcsolatrendszerével átszőtt közösség legyen.
Szász Jenő szerint a Budapesttől és Bécstől száz-száz, Pozsonytól nyolcvan kilométerre lévő Győr-Pér repülőtér létjogosultsága kiindulópontnak számított a Hargita repülőtér tanulmányának elvégzéséhez, annál is inkább, mert Győr infrastruktúrája, fejlettsége és kilátásai összehasonlíthatatlanabbul fényesebbek, mint a Románia közepén elhelyezkedő Székelyföldé.
„Az ezer éves határ szinte ugyanannyi kilométerre esik Budapesttől. És hiába tudnak a székelyek egy, még a légvonalnál is rövidebb utat, megmaradásuk és fejlődésük szempontjából – Székelyföld középpontjában, a Hargita lábánál – életbevágóan fontos lenne számukra egy repülőtér. A nemzet határok felett átívelő egyesítésének szó szerinti és átvitt értelmében egyaránt. Mi ezt ajándéknak szántuk a székely közösség irányába, megvalósítása csak széles körű összefogással képzelhető el.” – mondta Szász Jenő.
Kapcsolódó dokumentumok
Hargita repülőtér megvalósíthatósági tanulmány
Hargita repülőtér látványterv
