Komáromban az északi és déli oldal civilszervezeteinek összefogásával még 2016-ban indult el az a mintaprojekt, amelynek során a mai napig 37 önkéntessel 3600 sírt kerestek fel, tájoltak be és dokumentáltak az észak-komáromi református- és evangélikus temetőben. A dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület és az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás kezdeményezéséhez a következő civilszervezetek csatlakoztak: a Komáromi Szekeresgazda Hagyományőrző Egyesület, a Tolma Baranta Csoport és a Komáromi Szakállasok Közhasznú Egyesület, valamint magánszemélyek. A szakmai konferencián elhangzott, hogy a civilszervezetek tagjai közösen és intézményesen dokumentálják az itt található sírokat, a későbbiekben pedig egy átfogó adatbázis készítése a cél, melyre további kutatások épülhetnek.
Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke részletesen beszámolt a temető teljes körű felméréséről, melynek dokumentációja általános és egységes, az elsődleges szempont pedig az állapotrögzítés. „A huszonnegyedik órában vagyunk, mérhetetlen a pusztulás, ami a sírok állapotát illeti“ – fogalmazott Arlett, aki hozzátette, nincs fontossági sorrend, minden sírt rögzítenek. Hangsúlyozta, a felmérés a későbbiekben elemzések, összehasonlítások alapja is lehet, például az etnikai összetétel változásának vizsgálatakor. A felmérés általános, egységes, összehasonlító módszerre épül, melynek köszönhetően bárhol, bármilyen körülmények között megvalósítható.
Az adatfelvétel gyakorlati kérdéseiről Nagy Miklós, az Endresz Csoport alelnöke számolt be. Ebből kiderült, a sírokat 18 műholddal dolgozó GPS-szel mérték be, 30 centiméteres pontossággal. Fejfától lábig két ponton mérik be a sírokat, ennek alapján a GPS pontközépre teszi a koordinátapárt, amelyeket térképen is rögzítenek. A felvett adatokat jegyzőkönyvezik, de munkanaplót is vezetnek a temetőben töltött órákról – tudtuk meg.
Az Endresz Csoport Egyesület észak-komáromi partnere, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás elnöke, Knirs Imre alpolgármester a temetőfelmérés társadalmi hatásáról szólva elmondta, az értékteremtő munkának a lokálpatriotizmus erősítése mellett igazi közösségformáló jellege is van. Hangsúlyozta, a felmérésben résztvevők mindannyian önkéntesként, szabadidejüket feláldozva végzik ezt a feladatot. Knirs Imre szerint a református és evangélikus temető felmérése után remélhetőleg sor kerülhet a katolikus temető felmérésére is, bár az méreteiben kétszerese az előbbinek.
A rendezvény védnöke Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke volt, akinek köszöntőjét a konferencián Bali János, az NSKI kutatási igazgatója tolmácsolta, melynek központi gondolata szerint a temetők a közösségi összetartozás jelképei is egyben. A szakmai konferencián tartott előadásában Bali János a halál, a sír, és a temető magyar nemzeti kultúrában betöltött szerepéről beszélt. Véleménye szerint a sírjelek, a sírok gondozása és felmérése túlmutat egy helyi közösség emlékezetén. „A nemzet szempontjából tehát fontos, hogy minél több ilyen projekt megvalósuljon, hiszen ez a kérdéskör elválaszthatatlan a nemzeti gondolattól” – fogalmazott.
Forrás: felvidek.ma
