| A szakemberek kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a Kárpát-medence térszerkezeti jellegét tekintve olyan térséget alkot, mely nemcsak földrajzi és társadalmi szempontból, de gazdasági, kulturális és oktatási téren is szerves egységet alkot.
Ahogy azt Duray Miklós összefoglalta: a természetes régiók gazdasági felvirágoztatására adott az eszközrendszer, hisz megannyi kormányzati vagy európai uniós készlet lehetőséget biztosít erre. A nemzetstratégia feladata főleg abban áll, hogy ezeket a szinteket összefésülje és egységes nemzetstratégiai koncepcióba foglalja. Farkas Iván kiemelte, hogy megmaradásunk és gyarapodásunk záloga is ebben rejlik, hiszen az identitás és más önmeghatározó elemek is tulajdonképpen egzisztenciális kérdések. Ha az embereknek gazdasági biztonságérzetük van, akkor a magyarságuk sem gyengül, sőt meg is erősödhet. A politikus ennek kapcsán az irányításával kidolgozott Baross Gábor Terv ezzel kapcsolatos kérdésköreit is kifejtette a hallgatóságnak.
Szász Jenő az általa vezetett intézet stratégiai dokumentumát vázolta fel nagy vonalakban, mely a Kárpát-haza ugyancsak gazdasági fejlesztési kereteit tartalmazza. Kalmár Ferenc pedig külpolitikai kontextusba helyezve vizsgálta a kérdéskört, és Magyarország szerepét hangsúlyozta a külhoni magyarság fejlesztése szempontjából. Radetzky Jenő a határon átívelő gazdasági kapcsolatok minél intenzívebbé tételéről beszélt, ami oda-vissza alapon tud kamatozni a határ két oldalán. Ám ehhez tudatosság és elvhű hozzáállás szükséges.
Csonka Ákos véleménye szerint a nemzetstratégia gazdasági megközelítése olyan fajsúlyos téma, ami 25 vagy sokkal inkább 95 év kérdéseire kínál érdemi válaszokat.
Forrás: Felvidék.ma
Tekintse meg a rendezvényről készült videó összeállítást - Forrás: hírek.sk |