Torok Melinda a Belgrádi Művészeti Egyetem Képzőművészeti Karán végzett 2002-ben, majd 2005-ben magiszteri diplomát szerzett. 2007-től az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának egyetemi adjunktusa Szabadkán. Számos csoportos tárlaton vett részt Szerbiában, Lengyelországban, Franciaországban, Szlovéniában, Macedóniában és Magyarországon. Tagja a Szerbiai Képzőművészek Egyesületének (ULUS), a Szabadkai Művészeti Szalonnak és alapító tagja az ómoravicai 9+1 Művésztelep Ifjúsági Művésztelepének. 2007-ben a DNS posztalfabetikus kulturális folyóirat Persona és Ariadné számainak tervezőjeként és kivitelezőjeként megnyerte a Vajdasági Szép Magyar Könyv pályázat különdíját. 2013-ban munkásságának elismeréseként Forum Képzőművészeti Díjat kapott.
Művei megtalálhatóak magángyűjteményekben és közgyűjteményekben is, mint például a Marcelland Nemzetközi Képzőművészeti Gyűjteményben, a szabadkai Városi Múzeumban vagy az Ópusztaszeri Nemzetközi Történeti Emlékparkban.
Eleinte olajjal, akrillal dolgozott, az utóbbi időben viszont a rajz, az akvarell és a grafika inspirálja művészetét. Szívesen kísérletezget különböző technikákkal, ezzel is kiszélesítve önkifejezésének lehetőségeit. A szivárvány színeiben pompázó alkotásainak dinamikáját geometrikus, hullámzó formák, változatos motívumok, ismétlődő alakzatok adják. Az egyedi akvarell technikája variációk, különféle rétegek játéka. Az összetett kompozíciók egyensúlyt, nyugalmat, őszinteséget sugároznak.
Belső természetének rezdüléseit, rezgéseit festi meg, ügyelve arra, hogy képei pozitív hatással legyenek a nézőre. Absztrakt műveivel nem a konkrét dolgok ábrázolására törekszik, mindinkább egy kellemes összhang elérésére, melyet a színek, a fények és árnyékok tudatos alkalmazásával ér el.
Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese a Délvidék lelki szülöttének nevezte beszédében a művésznőt, aki a magyar nemzeti kultúra kiteljesítésében felhajtóerőként vesz részt. „E mai rendezvényünkön keresztül ebben segíthetünk talán mi is azáltal, hogy sok évtizedes zártság után befelé is ablakokat vágunk. Közös udvarunkra tágasan egymásra nyitjuk az eddig elfalazott bejáratokat, hogy egy Kárpát-medencei közös szekérvár tábortüzének melegénél találhassa meg mindenki az otthon melegét” – fejtette ki.
Néhány évvel ezelőtt a kormány a nemzeti összetartozás erősítésére hozta létre a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, amely sokrétű tevékenységeinek egyike a Kárpát-medencei magyar kulturális tér fejlesztése érdekében létrahozott Kárpát-haza Galéria – kezdte ünnepi beszédét dr. Karvalics Helga. A Miniszterelnökség Intézménykoordinációs Főosztályának vezetője szerint a külhoni kortárs képzőművészeti értékek – ez esetben Torok Melinda munkáinak – bemutatásával az Intézet felszámolja mindazt, ami kulturális értelemben elválasztja az anyaországot a határon túli nemzetrészektől.
Ágoston Lóránt festőművész kiemelte, hogy nem csak munkakapcsolat, de barátság is fűzi a művésznőhöz, akinek képei – mint mondta – egyfajta mikrokozmoszt, a halandók szeme elől elzárt természeti világot tárnak elénk. Elmondása alapján Torok Melinda „nem fél a kitárulkozástól, attól, hogy saját bensőjét mutassa meg. Hisz abban, hogy a művészetnek világgyógyító hatása van, ezért nem is kell titkolnia semmit. Művészete ösztönös, könnyed, megismételhetetlen.”
