Száz éve történt a szarajevói merénylet, amelynek hatására Bécs hadat üzent Szerbiának, ezzel kirobbantva az első világháborút. A hosszan elnyúló hadviselés politikai, gazdasági és kulturális összeomláshoz vezetett. Európa térképét újrarajzolták, ami tizenkétezer kilométer új határ és vámhatár létrejöttét eredményezte, emellett pedig komoly nemzetiségi problémák is keletkeztek. A legnagyobb gondot mégis a nagy háború után kifejlődő olyan ideológiák és mozgalmak jelentették, mint a bolsevizmus, a fasizmus vagy a nemzetiszocializmus.
Fráter Olivér úgy véli, az igény és a szükség megfogalmazódott a közös értelmezési pontokat illetően, de a román részről esetlegesen jelentkező apró, befogadást segítő lépések még nem váltak a kanonizált román történetírás részévé. Ennek pedig egyik meghatározó oka, hogy a történész szakmát a politika foglyul ejtette.
A kicsavart történelem része az is, hogy Magyarország nyugaton és Kelet-Közép Európában is megkapta a háború kirobbantásáért felelős, bűnös stigmáját. Ez egyrészt azért sem helytálló, mert a dualista államberendezkedés következtében nem létezett önálló magyar külpolitika, másrészt Magyarországnak egyszerűen nem volt érdeke a népek önrendelkezése nevében kihirdetett területszerzés és területi újraelosztás, jóval inkább a „status quo” fenntartására törekedett. Sőt, Tisza István realista politikusként úgy mérte fel, hogy a Monarchia újabb szláv területekkel bővülése, gyengítené a duális államot. Emellett a Monarchia kifejezetten felkészületlen, békebeli hadsereggel rendelkezett akkoriban, illetve Tisza István a merénylet és a hadüzenet között folytatott politikája is árulkodó: garanciális elemeket keresett az állam akkori állapotának fenntartása érdekében.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese végül kijelentette, nem az a legsúlyosabb probléma, hogy Trianon megtörtént, hanem hogy gyakorlatilag megszűnt egy többmilliós magyar kisebbség önrendelkezése. A marxista és posztmarxista történetírás távlataiban jelenleg nincs tényleges kép erről az időszakról. Egy ilyen tényleges narratíva kialakulásának lehetőségét csak Kárpát-medencei magyar-magyar rendszerek létrehozásában és fenntartásában látja.
Forrás: tusvanyos.ro – Kővári Gyöngyi Krisztina cikke nyomán
