Az új helyzet egyúttal új lehetőségeket is teremt abba az irányba, hogy nemzetünk tudományos szövetét megerősítsük, a tudásáramlást felgyorsítsuk, a hazai és a határon túli kutatóhelyeket erős hálózatba szervezzük, s az eredményeket az egész magyarság tudományos eredményeiként tegyük közkinccsé.
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ kiadásában megjelent Tudomány határok nélkül című kötet azokat a Kárpát-medencei magyar kutatóhelyeket veszi lajstromba, amelyek a magyar tudomány szövetének ugyanolyan fontos szálai, mint az ismertebb hazai kutatóhelyek. Abban, hogy ezek a szálak is megerősödjenek, s együttesen erős szövetet alkothassanak, a kötet kiadását is lehetővé tevő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nyújt nekik segítséget, biztosítva többek között azt, hogy a külhoni magyar intézmények is hozzájussanak a tanuláshoz és kutatáshoz nélkülözhetetlen adatbázisokhoz.
A Tudomány határok nélkül című kötet adattári részét négy önálló rövid tanulmány vezeti fel. Elsőként a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal munkatársainak írása olvasható, melyben azokat a feltételeket veszik sorba, melyek megléte elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy egy kutatás eredményes lehessen. A szerzők bemutatják a tématerületi programok rendszerét, mellyel a hivatal a magyarországi felsőoktatási intézmények valamint kutatóintézetek kutatási kapacitását kívánja erősíteni többek között olyan tématerületeken, mint a fenntartható gazdaság, a magyarországi vízgazdálkodás, az egészségügy, a gyógyszerkutatás stb. A tanulmány arra is rámutat, hogy a tudományos utánpótlás biztosításának első lépcsője a határokon is átívelő tudományos diákköri tevékenység.
Lencsés Ákosnak, az EISZ osztályvezetőjének a tanulmánya az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programját ismerteti. A programhoz, melynek feladata, hogy a határon túli magyar intézmények számára online szakirodalmi és közművelődési forrásokat biztosítson, a céltámogatásoknak köszönhetően eddig 34 intézmény csatlakozott, köztük települési könyvtárak, múzeumok, felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek egyaránt megtalálhatók. A tanulmány az adatbázis-használati adatok alapján megállapítja: a határon túli magyarság részéről jelentős igény van a magyar nyelvű e-könyves adatbázisokra. Jelenleg már 8200 e-könyv érhető el határon túli oktatók, kutatók, egyetemisták számára.
A kötet tanulmányai között olvasható Bali Jánosnak, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatójának a határon túli magyarok kulturális hálózatáról szóló – az intézet munkatársainak kutatásán alapuló – elemzése is. A szerző írásában azt vizsgálja meg, hogy a Kárpát-medence magyarlakta régióiban milyen sűrű a kulturális intézményhálózat, továbbá hogy az anyaország mennyiben vállal szerepet a határon túli magyarok kulturális hálózatának alakításában, fejlesztésében. Az elemzés három régió – Kárpátalja, Erdély és a Vajdaság – könyvtári, múzeumi, kultúrházi, felsőoktatási, valamint civil szervezeti hálózatainak vizsgálata alapján rámutat arra a tényre, hogy a Magyarország Kormánya által folytatott tudatos nemzetpolitika eredményeként a határon túli magyarok kulturális hálózata megerősödött, a korábban inkább csak informálisan létező kapcsolatokra formális, intézmények közötti kapcsolatok sokasága épült.
A kötet negyedik tanulmányában Morvai Tünde az MTA és a határon túli magyar tudományosság kapcsolatának jelenlegi helyzetét mutatja be. A szerző, aki az MTA Testületi Titkárságán a Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője, a támogatási rendszerek ismertetése mellett kitér olyan kérdésekre is, mint hogy miként működik az MTA köztestület külső tagjaival való kapcsolattartás, vagy hogy a határon túli kutatók milyen tudományos elismerésekben részesülhetnek. A tanulmány bemutatja továbbá az Akadémia határon túli területi szervezeteit is, illetve ezek szerepét abban, ahogyan a határon túli magyar tudományosságnak a nemzetközi tudományos életbe való beágyazódását elősegítik.
A Tudomány határok nélkül című kötet legnagyobb érdeme a tanulmányokon túlmutatóan mégis csak az, hogy egy igen gazdag adattárat ad az olvasó kezébe, melynek keretében egyúttal bemutatkozási lehetőséget kaptak az egyes határon túli magyar kulturális intézmények mellett azok a könyvkiadók is, amelyek az EISZ rendszerén belül szolgáltatnak magyar nyelvű digitális tartalmakat minden Kárpát-medencei magyar számára.
