| 2019. július 24. (szerda)
12:30-14:30 Külhoni magyar sportvilág
Dr. Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szervezési igazgatója tett fel kérdéseket Diószegi László, a Sepsi OSK tulajdonosa, Tánczos Barna, a Székelyföldi Jégkorong Akadémia működtetője, illetve Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke részére.
A bemutatkozást követően a résztvevők kifejtették, hogyan kerültek közel a sporthoz, majd azt elemezték, hogy a székely-magyar-román síkon kinek az érdeme a siker. Diószegi szerint ez 100 %-ban székely-magyar siker. Tánczos Barna és Szondy Zoltán elmondták, hogy bár nagyrészt a magyar kormánytól kapott pénzből, székely régióban, székely gyerekekkel foglalkoznak, de megkerülhetetlen a román szövetség és a román korosztályos válogatottság.
Tánczos Barna elmondta, hogy a fejlesztés alapja a pénz, de náluk a jövő leginkább a humán erőforrástól függ. Úgy látja, hogy kissé hiányzik a gyerekekből az elszántság. Szondy Zoltán véleménye, hogy a magyar kormány támogatása nélkül nem tudnák fenntartani a Székelyföldi Labdarugó Akadémiát, mivel nem profitorientált szervezetről van szó.
Tánczos Barna meglátása, hogy a sport most már nem egy kitörési lehetőség, mint régen, inkább szabadidős tevékenység a gyerekek számára. Szondy Zoltán elmesélte, hogy egy 16 éves akadémista azért megy hozzájuk, mert futballista szeretne lenni, és míg egy anyaországi akadémián 5% az akadémiát elvégzők aránya, addig a SzLÁ-nál 50% felett van.
2019. július 25. (csütörtök)
Csütörtök délelőtt Varga Mihály pénzügyminiszter részvételével került sor a Versenyképesség a XXI. században – mit hoz a jövő? című pódiumbeszélgetésre, amelynek Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke is előadója volt.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a versenyképesség nem külföldön kezdődik, először otthon kell felépíteni magunkat, hogy versenyképesen tudjunk kilépni a külső exportpiacokra. A miniszter kiemelte: le kell számolni azzal, hogy az olcsó munkaerőn alapuló versenyképesség tartós lehet, ebből a korszakból egyre inkább kifelé futunk. Afelé kell elmozdulni, hogy Magyarország minél inkább be tudjon kapcsolódni a kis- és közepes szériájú, igényesebb termékek gyártásába, mert ennek van Kárpát-medencei szempontból is jövője.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke rámutatott: a gazdasági teljesítmény és a növekedés jelenleg Székelyföldön a román átlag alatt van. A foglalkoztatottság is elmarad az országos átlagtól - jegyezte meg. Húzóágazatok alig vannak jelen a térségben, a kutatás-fejlesztés területén szintén jelentős a lemaradás. A nagyvállalatok alulreprezentáltak, romlanak a demográfiai mutatók is - sorolta a problémákat.
Pozitívumként említette a térség gazdasági szerkezetét, a gazdasági teljesítmény jelentős részét a kis- és középvállalkozások adják. Beszélt arról is, hogy a turizmus erőteljes fejlődést mutat, bár a magyar vendégek száma mostanában csökkenő tendenciát jelez, és a székelyek vállalkozó kedve kiemelkedő. (MTI)
11:00 - 12:30 Európai Uniós projektek új kutatási eredményei a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről és kilátásairól
A beszélgetés első felében a résztvevők röviden összefoglalták az EFOP-1.12.1-17-2017-00003 és az EFOP-3.10.1-17-2017-00002 projektek eddigi legfontosabb kutatási eredményeit.
Szabó Balázs (NSKI) kiemelte, hogy az oktatási struktúrák Kárpát-medencei vizsgálata rámutatott arra, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyás minden országban komoly problémát jelent, kezelésére komplex megoldásokban kell gondolkodni. A hallgatói mobilitás mind a köznevelésben, mind a felsőoktatásban egyre nagyobb méreteket ölt, amellyel az oktatáspolitikák tervezése során mindenképpen számolni érdemes. A társadalmi és gazdasági folyamatok vizsgálatai felhívják a figyelmet a magyarság számának várható csökkenésére 2050-ig, ami, ugyanakkor nem feltétlenül jár majd együtt arányainak csökkenésével.
Csata Zsombor (NSKI, BBTE) azoknak a vizsgálatoknak az újszerűségére és fontosságára hívta fel a figyelmet, amelyek a két projekt keretében a Kárpát-medencei magyarság jólétéről és jól-létéről tudnak majd nagymintás adatfelvételekre alapozva eredményeket felmutatni. Ezek a vizsgálatok összehasonlíthatóvá teszik a külhonban élő magyarok munkapiaci helyzetét, jövedelmi viszonyait, fizikai és mentális egészségi állapotát, nyelvtudását, társadalmi kapcsolatait úgy a magyarországi magyarok hasonló mutatóival, mint az egyes országok többségi társadalmának hasonló jellemzőivel.
Nagy Benedek (Sapientia EMTE) a projektek keretében végzett tömbkutatások eredményeiről beszélt és elmondta, hogy a szemléletében újszerűnek számító kutatói megközelítés olyan gazdasági teljesítményekre tudott rávilágítani, amelyekre a korábbi vizsgálatokban nem nyílott lehetőség.
Bakk Miklós (Sapientia EMTE) a Kárpát-medencei térségnek a geopolitikai gondolkodásban mutatkozó, egységes felfogásának hagyományáról beszélt.
Az eredmények bemutatása után a résztvevők Schwarcz Gyöngyi (NSKI) moderálásával a Kárpát-medencei kutatások fontosságának, hasznának és hasznosíthatóságának kérdéseit vitatták meg. A beszélgetők egyetértettek abban, hogy a Kárpát-medencei interdiszciplináris kutatások egyik fontos hozadéka lehet, hogy a nemzetközi kutatói szcéna számára tudják tematizálni azokat a kutatási kérdéseket és eredményeket, amelyek lényegesek a Kárpát-medencei magyarság életében és boldogulása szempontjából, és így képesek elhelyezni a térséget a nemzetközi kutatások térképén.
A Kossuth Rádió "Határok nélkül" című műsorában az NSKI kutatói nyilatkoznak a projektekről (18:09:20-tól)
https://www.mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2019-08-05_18-02-00&enddate=2019-08-05_18-40-00&ch=mr1
12:30-14:30 Közigazgatási és közösségi önkormányzataink
Az ’Önkormányzataink, mint közösségeink megtartó ereje’ témában tartott pódiumbeszélgetésen Berényi József Nagyszombat Megye alelnöke, Hajnal Jenő a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Orbán Árpád Székelyudvarhely alpolgármestere és Mezei János, a Hargita Megyei Önkormányzat képviselője, az MPP elnöke vett részt. A beszélgetést a Via Nova elnöke, az NSKI felvidéki munkatársa, Gubík László moderálta.
Berényi József elmondta, hogy még egy olyan megyében is, amely sokak szemében a szlovák nacionalizmus egyik fellegvára, az önkormányzati szinten megvalósuló közvetlen kapcsolat és intenzív együttműködés képes legyőzni a berögződéseket és előítéleteket, ami nem csak a pozitív munkakörnyezet megteremtéséhez, de mindenki számára megelégedéssel szolgáló, kézzelfogható eredményekhez is vezet. Ez is bizonyítja a decentralizáció fontosságát egy államban, és jó példa arra, miért van szükség a megyerendszer átalakítására Szlovákiában. Erről szól a felvidéki Magyar Közösség Pártjának önigazgatási és önkormányzati tervezete is, amely különös jogállású területi önkormányzati szervek és nemzetiségi önkormányzatok létrehozásában látja a magyarság megmaradásának zálogát.
Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke hangsúlyozta a felelősségteljes politizálás és a magyar együttműködés fontosságát, ugyanakkor kiemelte, hogy az elveinkből sem többségben, Hargita-megyében, sem kisebbségben, Romániában nem engedhetünk. Ezt kell képviselni az úzvölgyi konfliktusban is. A közönség vastapssal üdvözölte, amikor a korrupcióellenes ügyészség hajtóvadászatáról számolt be. A megyei törvényszék első fokon három év után ugyan valamennyi vád alól felmentette a volt gyergyószentmiklósi polgármestert, de maga a jelenség intő jel arra, hogy a központi hatalom értelmezésében az önkormányzatiság nem feltétlen jelenti ugyanazt, mint a helyi közösségek elképzelésében.
Hajnal Jenő elmondta, hogy a tavalyi nemzeti tanácsi választásokon a Magyar Összefogás lista ismét erős felhatalmazást kapott arra, hogy a Vajdaság legnagyobb számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségét képviselje, és beszámolt az előttük álló ciklus fő célkitűzéseiről, amelyek elsősorban a kultúrafejlesztést, a közgyűjtemények digitalizálását és a fiatalok szülőföldön boldogulását szolgáló ösztöndíj programot érintik. Hozzátette, hogy a közösségi önkormányzatiságnak alkotmányos és törvényes kerete van Vajdaságban.
Orbán Árpád bemutatta, hogy a külhoni magyarság iránt elkötelezett magyar nemzetpolitika mennyit tud segíteni egy székely város életében, legyen szó beruházásokról vagy fejlesztésekről, vagy az identitást erősítő programokról. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a sürgősségi rendelettel elfogadott új román közigazgatási törvénykönyv a nyelvi jogok tekintetében évtizedekkel veti vissza Romániát, hiszen jelentősen korlátozza az anyanyelvi nyelvhasználatot az önkormányzati hivatali ügyintézés során.
Gubík László, a beszélgetés moderátora a felvidéki Via Nova elnökeként követendő példának nevezte a nyelvhasználatot a virtuális térben, hiszen Székelyudvarhelyen mindenütt szinte kizárólag csak magyar feliratokkal találkozik az ember, ami felvidéki szemmel nézve irigylésre méltó.
15:00-17:00 Világnemzet vagyunk!
"Világnemzet vagyunk!" címmel került sor csütörtök délután a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Orbán Balázs Sátrában arra a kerekasztal-beszélgetésre, melynek témája az anyaország, illetve a szomszédos államok területein kívül élő nemzetrészek, a magyar diaszpóra helyzetének értékelése volt. A panel-beszélgetés meghívottjai Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke, Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének alelnöke, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke, Fráter Olivér történész, Magyarország sydneyi konzulátusának vezető konzulja és Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási igazgatója voltak.
A beszélgetés központi kérdéseit a diaszpórában élő magyarság nemzettudatának erősítése, a ma már közjógi értelemben is egységesség váló magyar nemzet részeként való megőrzésük, integrálásuk feltételei, lehetséges stratégiái képezték. A diaszpórában élő magyarok oktatási, kulturális, ifjúságszervezési és egyéb létkérdéseinek érintése mentén a beszélgetésen elhangzott: nagyon fontos a Magyar Kormány által 2010-től útjára indított programok folytatása, kiterjesztése, ugyanakkor szükséges lenne egy olyan átfogó kutatásnak is a megszervezése, mely eredményei mentén további programok, stratégiák fogalmazhatóak meg a diszpóra magyarságának megmaradása szempontjából, különös tekintettel a fiatal nemzedékre, melynek a Kárpát-medencébe való hazatérési feltételeinek a megteremtése szintén egy stratégiai feladat, kihívás lehet. A diaszpóra a magyar nemzet olyan erőforrása, melyet semmilyen körülmények között nem szabad elveszíteni.
2019. július 26 (péntek)
11:30-13:00 A székelyudvarhelyi felsőoktatás jövője
A résztvevők bemutatták a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK) húsz éves sikertörténetét, s felvázolták a jelen helyzetet és a jövő kihívásait. Problémaként ítélték meg, hogy számos olyan képzésre vonatkozó kezdeményezésük volt (például erdészeti, egészségügyi területeken), amelyeket végül más városokban valósítottak meg. Pedig mind szakmai, mind pedig nemzetpolitikai szempontból fontos lenne, hogy az iskolavárosként is számon tartott Székelyudvarhelyen minél több, a munkaerőpiacon jól hasznosítható képzettséget adó szak induljon.
A SZÉK vezetése stratégiai partnerként tekint a Sapientia Magyar Tudományegyetemre, hosszú távon kíván együttműködni az erdélyi magyar felsőoktatás vezető intézményével. Az egyetemi képzési kínálat bővítése a város kulturális életére, szabadidő eltöltési formáira is kedvező hatással lehet. A felsőoktatási fejlesztési törekvések tervezését támaszthatják alá azok a legújabb kutatási eredmények, amelyek az NSKI Kárpát-medencei oktatási EFOP-pályázatához kapcsolódtak. Egyre több olyan magyar egyetemi hallgatóra lehet számítani a jövőben, akik az anyaországból vagy más külhoni régióból épp a Székelyföldön, illetve annak legmagyarabb városában, Székelyudvarhelyen szeretnének továbbtanulni. A beszélgetés végén, a Sapientia képviseletében jelen lévő Tonk Márton ígéretet tett arra, hogy az együttműködési lehetőségeket részletesen körüljárják.
13.00-15.00 Uniós fejlesztési források Kárpát-medencei dimenzióban
Működésének kezdete óta a Nemzetstratégiai Kutatóintézet egyik célkitűzése, hogy a Magyarországnak járó uniós fejlesztési források egy meghatározott részét – az uniós szabályozással összhangban – a nemzetegyesítés szolgálatába állítsa, és - a Magyarország jelenlegi határain túl élő nemzeti közösségeinkkel együttműködve - a források felhasználását kiterjessze az egész Kárpát-medencére. Ennek eredményeként és ebben a szemléletben közel 15 milliárd Ft. került felhasználásra 2014-2020 között az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban (EFOP), melyből - nemzetstratégiai kutatási célokkal - az NSKI két projektet is lebonyolított. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet részt vett ugyanakkor - az Európai Területi Együttműködés határ menti programjai közül - a magyar-szlovák Interreg pályázaton, mely által lehetősége nyílt egy határokon átnyúló, gyógynövényes hálózat létrehozására.
E témakörök kerültek napirendre a Tusványosi Nyári Tábor pénteki napján az Orbán Balázs Sátorban, mely panelbeszélgetésen a legilletékesebb állami vezetők, nevezetesen Kiss-Parciu Péter határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, Horváth Viktor, az ITM Tervezési és Közvetlen Uniós Forrás-koordinációs Főosztályának vezetője, Joerg Bauer elnök-vezérigazgató, Tungsram, Szász Jenő elnök, Nemzetstratégiai Kutatóintézet és Péti Márton elnökhelyettes beszélgettek a témáról. A fórum moderátora Molnár György, az NSKI Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóság vezetője volt.
A panelbeszélgetésen a jelenlévők értékelték az NSKI célkitűzéseinek eredményességét, a 2014-2020-as ciklus tagállami uniós fejlesztési keretből megvalósított Kárpát-medencei kitekintésű projektek tapasztalatait. A résztvevők maradéktalanul egyetértettek abban, hogy ezen források Kárpát-medencei kontextusba emelése dupla produktivitással bír, hiszen nem csak gazdaságilag jelent előnyös hatásokat a magyarországi és a magyar-magyar ökonómia vérkeringésére, hanem a nemzetegyesítés folyamatára is erősítő jelleggel hat.
A résztvevők kielemezték ugyanakkor a következő - 2021-2027 közötti - uniós fejlesztési időszak magyar kormányzati stratégia kereteit, felvázolva a várható tervezés alakulását, különös tekintettel a programterületen kívüli Kárpát-medencei dimenzióra.
15:00-17:00 A pápa látogatásának történelmi jelentősége
A Ferenc pápa csíksomlyói és romániai látogatásáról szóló péntek délutáni pódiumbeszélgetés vendége volt Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, Urbán Erik ferences provinciális és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.
A történelmi jelentőségű esemény hátteréről szólva Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kitért Szent II. János Pál pápa ígéretére, aki 20 évvel ezelőtt látogatásáról biztosította azokat a közösségeket, amelyeket 1999-es romániai útja során nem kereshetett fel. Ferenc pápa ennek az ígéretnek beteljesítője, amikor minden katolikus közösséget felkeresett Romániában.
A miniszterelnök-helyettes beszélt a látogatás előzményeiről, külön kiemelve a látogatás évének fontosságát, kitért a túlkapásokra is, amelyek az egyház belső rendtartásába való beleszólást jelentették a román biztonsági erők részéről, és kiemelte a kölcsönös elfogadás és a tolerancia szükségességét és a más nemzetek ideológiai alapokon történő elutasítását. A görög-katolikus mártírok boldoggá avatása kapcsán párhuzamokat keresett Isten Szolgája, Márton Áron püspök és a boldoggá avatott püspökök között, szorgalmazva Erdély püspökének mielőbbi boldoggá avatását.
Urbán Erik ferences provinciális a látogatás jelentősége kapcsán kiemelte Csíksomlyó, mint kegyhely fontosságát, amely nem csak most, hanem az elmúlt rendszerben is a hívek lelki feltöltődésének fontos helyszíne volt, és amit most a pápai látogatás is megerősített. A provinciális kitért az esemény fontosságra a hívek és zarándokok lelki életére szempontjából, és a zord felhők közül kisütő Napban az Istennel való szövetség megújulását vélte felfedezni.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a pápalátogatás kapcsán a gyökerekhez - nemzethez és hithez - való ragaszkodás hűségét és továbbadásának felelősségét hangsúlyozta, és bemutatta a pápai szentmisén használt liturgikus tárgyakat, amelyek az NSKI támogatásával készültek el. A pápa Erdély szépségét dicsérő kijelentésére reflektálva kiemelte, hogy a szentatya ezzel Székelyföld csodás tájait méltatta, amelyhez, a hagyományokkal együtt, minden itt lakónak ragaszkodnia kell.
A beszélgetést dr. Puskás Attila, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet egyházügyi referense moderálta.
| 
