2025. július 24-én a Mikó Imre Sátorban került sor a „Nemzeti gazdaságpolitika a globális térben” című kerekasztal-beszélgetésre, amelyen Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója, Banai Benő, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, illetve Szász Jenő miniszteri biztos, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke vettek részt, és amelynek moderátora Lehotzky Soma Csaba, a Századvég Gazdasági Folyamatok Kutatóintézet kutatásvezetője volt.
A beszélgetésen a világgazdaság átrendeződésének kérdésköréről, ezen belül pedig Európa kiszolgáltatott helyzetéről esett szó. Szász Jenő NSKI elnök felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország jól reagál a világpolitikai, geopolitikai, geoökonómiai folyamatokra, próbálja kihasználni az ezek nyújtotta lehetőségeket és jó válaszokat ad az általuk jelentett kihívásokra. Emlékeztetett azonban a külhoni magyarságban, a Kárpát-hazában rejlő potenciálra is: Magyarország felől nézve néha tűnhet úgy, hogy nagyobb hozadékkal jár, ha egy beruházó Nyíregyházára érkezik, mintha Szatmárnémetibe jönne, vagy ha a beszállítói kapcsolatok inkább az országhatáron belül alakulnak és nem terjednek át a szomszédos magyarlakta térségekre, de stratégiailag és hosszabb távon mindenképpen annak is van hozadéka, ha nem csupán az anyaországi, hanem a külhoni magyar gazdasági szereplők is fejlődnek. Különösen, ha ezt egy rendszer részeként, egymással szoros együttműködésben teszik. Mindez növeli a magyarság gazdasági erejét, illetve bevonja a magyarság mellett élő többségi nemzeteket is, a minél több közös érdek kialakulása pedig minden szempontből előnyös. E megközelítésben különleges helyzetben van a Tusványosnak is otthont adó Székelyföld, ahol tízezer négyzetkilométeren tömbben van jelen a magyarság, és amelyik döntő befolyást tud gyakorolni és – legalább részben – gondozni tudja természeti erőforrásait. Az elmúlt évtizedekben a külhoni térségek által az anyaország számára szolgáltatott értékes humánerőforrás volt az egyik leginkább meghatározó határon átívelő gazdasági kapcsolat, ami szerencsére az utóbbi 15 évben már sokkal összetettebbé vált, és továbblépett a közép-európai összefogás és a közös érdekeken alapuló gazdasági rendszerépítés és nemzetközi érdekérvényesítés felé: a jövőben egyre inkább a külhoni és anyaországi gazdasági együttműködésben, a közös gazdaságépítésben érdemes gondolkodunk.
Ugyancsak július 24-én került sor a Bornemissza Anna sátorban a „Székelyföldi fejlesztési lehetőségek – Parajd árnyékában” című panelbeszélgetésre, amelynek moderátora Dr. Péti Márton, az NSKI elnökhelyettese volt. A beszélgetésen Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Dr. Deák György, Országos Környezetvédelmi Kutató és Fejlesztő Intézet igazgatója, Dr. Ilyés Ferenc, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ igazgatója, Dr. Horváth Alpár, a BBTE Gyergyószentmiklósi Tagozat intézetigazgatója, illetve Trucza Adorján, a „Taste of Transilvania” jogtulajdonosa vettek részt.
A beszélgetés hátteréül az NSKI által készített, a parajdi katasztrófáról szóló gyors hatásvizsgálat és stratégiai javaslattétel szolgált, és amelynek kapcsán a felek egyetértettek abban, hogy – bár már egy ideje léteznek forgatókönyvek a bánya sorsáról és a bekövetkezett esemény lehetséges környezeti hatásairól – több adatra és rendszerszerű monitoring tevékenységre lenne szükség ahhoz, hogy tisztábban lehessen látni a folyamatokat az összehangolt cselekvések elindítása érdekében. Az is látható, hogy a kármentés és a helyreállítás érdekében még mindig van mit javítani az állami intézmények együttműködésén. Fontos továbbá a helyi szereplők bevonása, és a turisztikai desztináció-menedzsment is hasznos lehetőséget kínál a térség új turisztikai arculatának kialakításában. Konstruktív vita bontakozott ki annak kapcsán, hogy mikor lehet a turisztikai fejlesztéseket elindítani és ezekben mi legyen hangsúlyos, mennyire célszerű külső befektetőket bevonni, mennyiben időszerű a negatív és a pozitív kommunikáció. (A témáról részletesebb anyagot a Nemzetstratégiai Kutatóintézet honlapján olvashatnak a közeljövőben.)
Egy nappal később Dr. Bali János egyetemi docens, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatójának moderálásával került sor a „Szerzetesrendek a Kárpát-medencei lelki megújulás szolgálatában” című szakmai beszélgetésre Zsódi Viktor Sch.P. tartományfőnök, a Piarista Rend Magyar Tartománya, a Férfi Szerzeteselöljárók Konferencia elnökének, Tóth Borbála piarista nővérnek, illetve Urbán Erik OFM, az Erdélyi Ferencesek tartományfőnökének társaságában.
Személyes hangvételű köszöntőjében Bali János kitért a szerzetesrendek egyházon belüli szerepére, amit nagyon jól mutat az is, hogy a két legutóbbi pápa szerzetesi közösségből érkezik: Ferenc pápa jezsuita szerzetes volt, míg a jelenlegi pápa, XIV. Leó Ágoston rendi szerzetes. A beszélgetés a személyes hivatás és a rend aktuális tevékenységének ismertetésével folytatódott: az előadók hivatástörténete az isteni megszólításra adott személyes válasz, ami sokszor váratlan pillanatban és helyzetekben, embereken vagy akár egy könyvön keresztül szólít és hív, „felfordulást” okozva az egyén, vagy akár a család életében, mivel terveket húz át, vagy ír át egy előre elképzelt életutba. Ez a meghívás azonban nem kiszakít a világból, hanem – miként mindhárom előadó kiemelte – a rendi karizma megélésének világi szolgálatára szólít, akár a lelkipásztorkodás terén az erdélyi ferencesek esetében, akár a fiatalok nevelésében, az oktatásban, ahogyan ezt a piaristák férfi és női ága teszik.
A szerzetesség és a mai világ kapcsolatának vizsgálata során markánsak megfogalmazódott a közösségi életmód, és a közösség szerepe a mai világban. A szerzetesség sajátossága a közösségi élet és a személyes kapcsolat, ami korunk egyre individualizálódó társadalmának legnagyobb hiányossága. Ezért a szerzetesi életforma, nehézségei ellenére is jel korunk embere számára, továbbá választ is ad az élet értelmének nagy kérdésére, amikor a hangsúlyt nem az egyénre, hanem a közösségre téve nem azt keresi, hogy „ki vagyok én”, hanem „kiért vagyok én”?
A beszélgetés érintette az új vallási mozgalmak kérdését is. A résztvevők kiemelték, hogy a különböző új vallási mozgalmak tanítása és az általuk használt technikák, amelyeket a mai ember előszeretettel használ, ugyanúgy megvannak az egyház évszázados tanításában és életében, de – önkritikát gyakorolva – nem volt képes kellőképpen átadni, bemutatni őket a mai világban.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet sátrában került sor ugyanakkor Fráter Olivér történész, az NSKI munkatársa „Kratochvil Károly, a Székely Hadosztály parancsnoka” című könyvének bemutatására. Kratochvil Károly, illetve a Székely Hadosztály és Dandár történetét számos publikáció tárgyalta, melyek elsősorban szervezettörténettel foglalkoztak, viszont a szerző mostani – a Magyar Nemzeti Levéltárban, a Veszprém Vármegyei Levéltárban, valamint a Hadtörténeti Levéltárban folytatott – kutatásának célja a katona mögötti ember bemutatása volt.
