Megjelent a Szimbolikus térfoglalásaink – Az országzászló mozgalom kibontakozása 1928–1944 című kötet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet gondozásában.
2020-ban a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájára, a száz évvel korábban bekövetkezett trianoni békediktátumra emlékeztünk. A centenáriumi év lehetőséget kínált arra, hogy számba vegyük, milyen okok és események vezetettek e traumához, de arra is, hogy áttekintsük, milyen módon tudta életét újjászervezni a nemzetrészekre szakadt Kárpát-medencei magyarság.
A fennmaradásért és gyarapodásért folytatott küzdelemben mindig is kitüntettet szerepet kaptak a nemzettudatot fenntartó és formáló jelképek. A két világháború közti időszakot természetszerűleg áthatotta a revíziós gondolat, az az elképzelés, miszerint ha a történelmi magyar állam határai nem is állíthatók vissza a korábbi formában, a határok korrigálása a nemzeti önrendelkezés alapján lehetséges és szükséges nemzetstratégiai cél kell, hogy legyen. Ahogy a tanulmány is utal rá, ez a gondolat és cél jelen volt az emberek, a falvak és városok mindennapi életében a két világháború között.
Az erdélyi Maroshévízről származó földbirtokos és politikus, Urmánczy Nándor hirdette meg 1925-ben az országzászló mozgalmat, melyet a szimbolikus nemzetegyesítés egyik legkorábbi intézményesített programjának tekinthetünk. A kötet ennek a mozgalomnak a két világháború közötti történetére fókuszál.
A tanulmány áttekinti azokat az eseményeket és jelenségeket, amelyek befolyásolták az országzászló mozgalom kibontakozását, és megvizsgálja az országzászlós emlékműveknek mint a revíziós gondolkodás tárgyiasult formáinak sajátosságait. Rávilágít továbbá arra is, hogy az emlékműhasználat (felállítás, az avatás aktusa, funkció, ünnepségekre való használat) hogyan tükrözte a történelmi változások nyomait. Külön fejezetet kap a kötetben az országzászlók mellett történő őrszolgálat rendje, az országzászlók gondozása és tisztelete, valamint a mozgalom és az iskola kapcsolata. A szerző írásában megkísérli bemutatni azt is, hogy a mozgalom milyen nemzetpolitikai célokat fogalmazott meg, s ezeket miként sikerült megvalósítania.
Különös értéket ad a tanulmánynak, hogy az egy minden eddiginél bővebb adattárral is kiegészül, ami mind a trianoni Magyarország területén, mind pedig a visszacsatolt területeken történt országzászló állításokat magában foglalja. A bőséges forrásanyaggal alátámasztott adatbázis a jövőben óriási segítséget jelenthet minden professzionális és amatőr országzászló-kutatónak.
A kötet, mely az Ibolyától krizantémig 1867–1920 című tanulmánykötet után a második a sorban a Nemzetstratégiai Kutatóintézet legújabb történeti kutatásokat bemutató könyvsorozatában, az alábbi linken érhető el: szimbolikus-terfoglalasaink.pdf (nski.hu)
