Vass Mária-Magdolna főként keleti csomózással, perzsaszövéssel készülő textíliái kész tervek alapján öltenek testet. A művész tudatosan választja ki a színeket, jelképeket annak megfelelően, mit kíván ábrázolni, közvetíteni a néző felé. Számára az alkotás létszükséglet, így fejezi ki vágyait, gondolatait, álmait. Munkáin megjelennek a magyar történelem és mondavilág elemei, motívumai, szűkebb hazája, Székelyföld életének pillanatai, hétköznapi csodái, mindezek a művészre jellemző optimizmust sugallva.
Szász Jenő köszöntőjében Orbán Viktor miniszterelnök úr szavait idézte, amelyek szerint a jövő építése csak a múlt ismeretével, a gyökerekhez való visszatéréssel lehetséges. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke kiemelte, hogy a Kárpát-haza Galéria a kultúrán keresztül nyúl vissza a gyökerekhez, immáron a hatvanötödik öltéssel – vagyis a nemzet fővárosában bemutatott külhoni magyar művésszel – erősítve meg a nemzet szétszaggatott kelméjét.
Nagy adósságunk volt közel hetven éven keresztül a magyar kortárs képzőművészet egészének kanonizálása, amelyet a Kárpát-haza Galéria magára vállalt – fejtette ki Tóth Norbert megnyitó beszédében, hozzátéve, hogy a nemzetrészek művészetének megismerése révén egy összetettebb és gazdagabb képet kapunk a magyar kultúra egészéről. Vass Mária-Magdolna munkáiról a kiállítás kurátora elmondta, nem a dekorativitás az elsődleges céljuk, hanem a művész üzenetét közvetítik, vagyis a forma szolgálja a tartalmat.
