A rendezvénynek immár második alkalommal Székelyudvarhely adott otthont, a szervezésbe ismét bekapcsolódott a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK) is. A Székelyföldön esetleg véglegesen otthonra találó konferenciasorozatunk immár nemzetközivé is vált, angol nyelvű plenáris és szekcióelőadások is elhangzottak.
A konferencia-sorozat vállaltan a Kárpát-medencével és a külhoni magyarsággal foglalkozó tudományos és szakpolitikai műhelyek számára biztosít rendszeres eszmecserét, évente más-más témát állítva vizsgálatának fókuszába. Az idei évben a térben és időben meglévő határok fennállásából eredő helyzetek, illetve e határok meghaladásának szándékával formálódó kapcsolódások gondolatát járták körbe a különböző tudományterületeket képviselő résztvevők. A hat plenáris és a 17 szekcióban elhangzott 124 előadás, valamint az összesen 37 résztvevővel zajló három kerekasztal- és négy pódiumbeszélgetés témái alapján egyaránt elmondható, hogy az interdiszciplináris szemlélet érvényre juttatásának ígéretével indított konferencia-sorozat elérkezett a multidiszciplinaritás világába. 2019-ben azzal a kezdeti szándékkal és felismeréssel szervezte meg az NSKI az első konferenciát, hogy a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági helyzetét interdiszciplináris megközelítéssel érdemes és szükséges vizsgálni. Az időközben sorozattá vált konferencia mára egy több tudományterületet felölelő, igazi multidiszciplináris tudományos rendezvénnyé nőtte ki magát.
Ebben az évben az összegyűlt résztvevőket és vendégeket a Székelyudvarhelyi Városháza Szent István termében elsőként Szili Katalin, miniszterelnöki tanácsadó köszöntötte. Ezt követően a konferencia védnöke, Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos szólt a közönséghez, aki egyéb elfoglaltsága miatt személyesen nem tudott jelen lenni, ezért a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott avatárja tolmácsolta köszöntő gondolatait. Ezután a konferenciának otthont adó város, Székelyudvarhely polgármestere, Szakács-Paál István köszöntötte az egybegyűlteket. Házigazdaként végül a szervező intézmények vezetői, Dr. Ilyés Ferenc, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ igazgatója, valamint Szász Jenő miniszteri biztos, az NSKI elnöke mondták el köszöntő gondolataikat. Szász Jenő kiemelte, hogy az esemény rangjára mutat többek között az a tény is, hogy Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke továbbra is a konferencia-sorozat fővédnökének tekinthető. A köszöntők zárásaként Prof. Dr. Kocsis Károly, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézetének igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, a Magyarország Nemzeti Atlasza kiadványsorozat főszerkesztője ünnepélyes keretek között átadta a könyvsorozat legutóbb megjelent Állam és nemzet című kötetének 80 példányát a székelyföldi olvasóknak. A megfelelő intézményeken keresztül az olvasókhoz való eljuttatáshoz a konferencia házigazdáit, a város polgármesterét és a két szervező intézmény vezetőjét kérte fel, számukra nyújtotta át a kiadvány egy-egy példányát jelképesen.
Az idei rendezvényen már a plenáris előadások önmagukban is jól szemléltették a diszciplínák határán mozgó megközelítésmódot (interdiszciplinaritás), összességükben pedig a rendezvény tudományos sokszínűségére hívták fel a figyelmet (multidiszciplinaritás). Prof. Dr. Kocsis Károly Határok és a Kárpát-medencei magyar nyelvterület az elmúlt évszázadban című előadásában a Kárpát-medence határainkon túli, jelentősebb magyarlakta területeire vonatkozóan mutatta be a különböző típusú közigazgatási határok és a magyar nyelvterület egymáshoz való viszonyát az elmúlt száz esztendőben. Kincses Áron DSc., a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Adattér: statisztika határok nélkül címmel tartotta meg előadását, amelyben azokra az adatstratégiákra hívta fel szemléletes módon a figyelmet, amelyekkel a folyamatosan változó adatkörnyezetben a leghatékonyabban aknázhatók ki az újfajta adatforrások. Molnár József, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Földrajz és Turizmus tanszékének vezetője Ukrajna a geopolitikai sakktáblán címmel arról beszélt, hogy milyen (társadalom)földrajzi, történelmi alapjai vannak az orosz–ukrán szembenállásnak és ezek alapján milyen szerepe van, illetve lehet Ukrajnának a geopolitikai sakktáblán.
A következő előadással a társadalomföldrajz, a demográfia, az adattudomány, a geopolitika témájától eljutottak az előadások a klimatológiai tudományterületére, innen pedig a műszaki tudományok felé haladtak tovább a témák. A romániai Nemzeti Meteorológiai Szolgálat általános igazgatója, Elena Mateescu Climate Change in Europe and the Challenges of Regional Early Warning Initiatives – A professional overview of European climate tendencies and the challenges of coordinating regional early warning systems in the context of climate adaptation címmel megtartott angol nyelvű előadásában a korai jelzőrendszerek és az erre létrehozott intézmények fontosságáról beszélt romániai példák alapján a klimatológia és a klímaadaptáció kontextusában. Márkus Zsolt László, a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) osztályvezetője az intézetük vezetésével és az NSKI partneri részvételével futó „B-Prepared Horizon Europe” elnevezésű projektazon elemeit mutatta be,amelyeka Kárpát-medencében is tapasztalható klimatikus és környezeti hatások nyomán kialakuló katasztrófák túléléséhez szükséges ismeretekre készítik fel a lakosságot. A Klimatikus és környezeti határok a Kárpát-medencében címmel megtartott előadásában a projekt keretében fejlesztett informatikai alapú termékeket és ezek mindennapi használatból származó előnyeit osztotta meg a hallgatósággal. Ahogy a klímakutatásban, klímaadaptációban és ennek mindennapi megvalósulási formájában, vagyis a katasztrófahelyzetekre való lakossági felkészülésben is nagy szerep jut a mesterséges intelligencia alapú rendszereknek, az utolsó plenáris előadás témája is erre a gondolatiságra épült. Rácz Gábor az Erla Film produkciós cég operatív vezetője, valamint Rideg Richárd a Delta televíziós sorozat rendezője ErlaFilm, Delta és az AI – mikroszintű forradalom hatásai?! címmel azt a folyamatot tárták a hallgatóság elé,amelynek során megalkották Bíró Adát, Magyarország első mesterséges intelligencia által létrehozott műsorvezetőjét, illetve ennek a technológiai invenciónak a lehetséges társadalmi hatásaira hívták fel a figyelmet. A konferenciát reklámozó kisfilm is az Erla Film segítségével készült, amelyben Bíró Ada invitálja a konferenciára az érdeklődőket.
A délutáni program a városházán egy kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyben a felkért hozzászólók a Kárpát-medencei magyar tudományosság helyzetét járták körül a beszélgetést vezető Prof. Dr. Kocsis Károllyal. Dr Juhász György, a Selye János Egyetem rektorhelyettese, Papp Árpád, a Szabadkai Múzeum főmuzeológusa, Dr. Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, valamint Zékány Krisztina, az Ungvári Nemzeti Egyetem, Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet, Magyar Filológiai Tanszékének vezetője a vonatkozó nemzetrészek magyar nyelvű tudományosságának humán és intézményi feltételeit, körülményeit mutatták be.
A délután második felében a városházán és két további helyszínen is, a Székelyudvarhelyi Kórház konferenciatermében, valamint a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ öt termében megkezdődtek a szekcióelőadások és a pódiumbeszélgetések. A 17 szekció és a 4 pódiumbeszélgetés a két szervező fél, az NSKI és a SZÉK munkájának eredményeként valósulhattak meg. A Székelyudvarhelyi Egyetemi Központot működtető egyetemek közül az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kara egy a nyomdaipar 21. századi helyzetéről és kihívásairól szóló pódiumbeszélgetéssel jelent meg a konferencián. Az Edutus Egyetem a parajdi katasztrófa tanulságairól, annak elsősorban turizmusgazdaságtani hatásairól szervezett szakértői beszélgetést. A Magyar Agrárgazdasági és Élettudományi Egyetem (MATE) által működtetett Vidékfejlesztési Intézet vezetője, Lázár László, Dr. Hajdu Zoltánnal, a Focus Eco Center ügyvezető elnökével közösen szervezett szekciót a vízvisszatartás kisléptékű természetes megoldásairól, illetve ezek vidékfejlesztési hatásairól, kapcsolatairól. A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara két témában is szervezett programot a konferenciához. Prof. Dr. Betlehem József, a PTE rektorhelyettese, a PTE ETK Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézetének igazgatója ápolástudományi témában szervezett szekciót, amelyben nyolc előadás és egy a magyar és a román egészségügyi oktatás helyzetét taglaló pódiumbeszélgetés kapott helyet. Prof. Dr. Boncz Imre egyetemi tanár, a PTE Egészségtudományi Karának dékánhelyettese Az egészségügyi rendszer a társadalmi változások tükrében címmel szervezett egészség-gazdaságtani témájú szekciót.
Ezeken kívül, a felhívásra érkezett javaslatok alapján számos szekció szerveződött még. Tőzsér Anett, az NSKI kutatója, valamint Nagy Benedek, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának Üzleti Tudományok Tanszékének vezetője irányításával a turizmus és a regionalizáció kapcsolatairól osztották meg gondolataikat a szakemberek. A magyar–szlovák határon átnyúló együttműködések jógyakorlatainak bemutatására Pető Péter, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke szervezett szekciót. Az MRTT és az ELTE KRTK Regionális Kutatások Intézete közös szervezésében Rácz Szilárd és Hajdú Zoltán vezetésével zajlott az Államhatárok és határmentiség című szekció. Kovály-Kolozsvári Katalin, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézetének, valamint az NSKI-nak a kutatója Kárpátalja az orosz–ukrán háború árnyékában címmel vezetett szekciót. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja a határok és határhelyzetek témáját társadalomföldrajzi megközelítéssel vizsgáló előadásokból szervezett szekciót. Zékány Krisztina az anyanyelvi oktatás és a nyelvmegőrzés lehetőségei kisebbségi helyzetben téma tárgyalására hívta össze a kutatókat a Nyelv – oktatás – identitás címmel szervezett szekciójába. A diaszpóra-magyarság helyzetét járta körül Jarjabka Ákos, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának docense, valamint Gazsó Dániel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet diaszpórakutatásért felelős kutatási referensének közösen szervezett szekciója Világmagyarság és a magyar diaszpóra címmel. Kurucz György, aki a Károli Gáspár Református Egyetem Koraújkori történeti, gazdaság- és művelődéstörténeti tanszékén egyetemi tanár, intézetvezető, Átívelő örökségek – Családtörténeti kutatások, mintázatok és identitások a Kárpát-medencében címmel szervezett családtörténeti szekciót.
A szegénység, a társadalmi felzárkózás határok által befolyásolt módozatainak vizsgálatára is szerveződtek szekciók. Siposné Dr Nándori Eszter, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának docense Határhelyzetek és határátlépések szerepe a szegénység alakulásában a Kárpát-medencében címmel, Szarvák Tibor és Balcsók István, a Debreceni Egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszékének oktatói Felzárkózás határon innen és határon túl név alatt szervezték szekcióikat. Ritter Krisztián, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet, Vidék- és területfejlesztési tanszékének docense a határok szerepét vizsgálta a vidékfejlesztésben A határon átnyúló együttműködések szerepe a külhoni vidékgazdaságban a területi kutatások fényében címmel szervezett szekciójában. Szintén a fejlesztéspolitika és fejlesztéstudomány területét érintették a települési innovációkat feltárni szándékozó Interdiszciplináris, interregionális és interszektorális együttműködések az intelligens települési innovációk területén címmel szervezett szekció résztvevői Ditzendy Károly Arisztid és Miklós Eszter vezetésével.
Az idei évben is megjelent a konferencián saját szekcióval a HungaroMet Nemzeti Alkalmazkodási Központja. Sütő Attila és Selmeczi Pál vezető tervezők szervezték meg és bonyolították le a Fokozódó időjárási szélsőségek és lehetséges makroregionális válaszlépések ̶ növekvő hangsúly a klímaalkalmazkodáson a Kárpát-medencében a tervezéstől a beavatkozásokig című magyar és angol nyelvű szekciót.
Évek óta hagyomány már az is az interdiszciplináris konferenciák történetében, hogy ilyenkor díjazza az NSKI a Diplomamunka Pályázatra és a Tudományos Alkotás Pályázatra beérkezett legjobb pályaműveket. Az ünnepélyes eredményhirdetést követően a díjazottak ebben az évben is lehetőséget kaptak pályamunkájuk bemutatására.
Újdonság volt a 2025-ös év konferenciájában, hogy a szervező intézmények több programmal a konferencia szakmai közönségén kívül a város lakóit is igyekeztek megszólítani. Ezek közé tartozott az a két kerekasztal-beszélgetés, amely a város érdeklődő közönsége számára is elérhetővé vált. A Város és politika: Székelyudvarhely jelene és jövője címmel szervezett beszélgetésen, melyet Dr. Ilyés Ferenc, a SZÉK igazgatója vezetett, Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Szakács-Paál István, Székelyudvarhely jelenlegi polgármestere és Szász Jenő miniszteri biztos, az NSKI elnöke, Székelyudvarhely korábbi polgármestere (1996‑2008) vettek részt. A bő kétórás eszmecsere keretében városfejlesztési kérdésekről beszéltek a résztvevők.
Jókai Mór születésének 200. évfordulója előtt tisztelgett az NSKI azzal a kerekasztal-beszélgetéssel, amit szintén a városlakók figyelmébe is ajánlott. A beszélgetést, amely „Az ég nem a csillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak hegyénél” – 200 éve született Jókai Mór címet viselte, Kovács Péter Zoltán, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetének munkatársa vezette. Részt vett benne Biró Sára, a Székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium magyar nyelv és irodalom szakos tanára, Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola magyar nyelv- és irodalom szakos vezetőtanára, valamint Váradi Izabella, az Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ tanácsosa. A résztvevők többek között arra keresték a választ, hogyan és milyen formában lenne érdemes Jókait bevonni a középiskolai oktatásba, milyen üzenetei aktuálisak, és hogyan lehet irodalommal megszólítani a fiatalabb nemzedékeket.
A HUN-REN SZTAKI, az általa vezetett B-Prepared Horizont Európa projekthez kapcsolódóan a katasztrófák túléléséhez szükséges ismeretek játékos formában történő átadásához biztosított egy egész napos programot november 22-én a Tamási Áron Gimnázium elemi és általános iskolai épületében. Ennek keretében azokat a projekt segítségével kifejlesztett interaktív játékokat, kiterjesztett valóság és virtuális valóság szimulációkat mutatták be, amelyek kortól függetlenül a lakosság katasztrófahelyzetekre való felkészítését segítik.
A konferencián 2025-ben helyet kapott az NSKI megalakulása óta végzett kulturális missziójának egy újabb eleme is. A rendezvény időpontjához igazítva, annak előestéjén, november 20-án nyílt meg ugyanis Székelyudvarhelyen Jankovics Marcell Hit remény és rajzfilm című kiállítása a Haáz Rezső Múzeumban, amelyhez a megnyitó kapcsán tárlatvezetés is kapcsolódott. Ennek a programpontnak a folytatása volt az a konferencia keretében szervezett pódiumbeszélgetés, amely A Nemzetstratégiai Kutatóintézet kulturális missziója a Kárpát-medencében címet viselte és Sárba Katalin kultúraszervező, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kulturális főtanácsosa vezetett.
A konferencia első napját egy zenés gálavacsora zárta a szakmai résztvevők számára, a konferencia egészét pedig egy Székelyudvarhely városát bemutató városi séta. Az idei év nyilvános programjai a konferencia és a város kapcsolatát hivatottak erősíteni, azt igyekezvén előmozdítani, hogy a konferencia valóban otthonra leljen Székelyudvarhelyen, a városvezetés és a lakosság is magáénak érezze ezt a rendezvénysorozatot.
