A magyar emberek számára a nemzeti jelképek különös jelentőséggel bírnak. Ennek legfőbb oka az, hogy bár Magyarország határai nem esnek egybe a magyar nemzet határaival, a nemzet ennek ellenére közös nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva mégis egységes. Ezen gondolatok jegyében katonai tiszteletadás kíséretében avatták fel április 7-én, Csepelen Magyarország nemzeti zászlaját – a nemzet összetartozását jelképezve – anyaországi és külhoni magyar vendégek részvételével.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke ünnepi köszöntőjében Urmánczy Nándor erdélyi politikus, író és országgyűlési képviselő elkötelezettségét és cselekvőkészségét idézte fel a nemzeti összetartozás iránt. Avató beszédében kiemelte az 1925-ben Urmánczy Nándor által meghirdetett országzászló mozgalmat, melynek eredményeként a két világháború között több mint ezer zászlót állítottak fel a nemzet szétszakítását eredményező döntés elleni tiltakozás és nemzeti gyász kifejezésre juttatása céljából. Az NSKI vezetője elmondta, az országzászló mozgalomban megtestesült mindaz, ami akkor minden magyar ember szívében ott lakozott: a vágy a nemzeti újjáépítkezés és cselekvőképesség újbóli megteremtésére. Szász Jenő szavait idézve: „Bátran kijelenthető, hogy a mai esemény is beilleszthető abba a szellemiségbe, amit Urmánczy Nándor az országzászló mozgalommal képviselni akart: a nemzeti összetartozás kifejezését, és a nemzeti megmaradás, a magyar jövő megszilárdításának határozott szándékát itt, a Kárpát-haza szívében!”
A zászlóavató ünnepségen Wittner Mária, 56-os szabadságharcos és Németh Szilárd országgyűlési képviselő is köszöntötte a jelenlévőket.
Fotók: Csepel.hu
